Csoma blog

Gólyaest 2011

2011-10-30T09:37:00.001+01:00

Köszönjük a gólyáknak a színvonalas műsorokat! Ügyesek voltatok!

Vélemények a 2011-es Gólyatáborról II. [folyt.köv.]

2011-10-29T10:51:00.002+02:00

Imádom a gólyatáborokat :) VT-sként, segítőként mindig az fogott meg bennük, hogy ez talán az egyik legfontosabb terepe az osztály összerázódásának, csapattá válásának - így a viccelődés és a hülyülések ellenére nagyon komoly szerepe és felelőssége van. Mindíg öröm végignézni, hogyan alakulnak ki szoros barátságok, nagy sztorik és hogyan áll végül össze egy osztállyá az a nagy csapat ijedt kamasz, akik izzadva és magukban a szervezőket szidva vonszolták be a csomagjaikat azon a híres rozsdabarna sarudi nagykapun :))
Idén is hálás vagyok, hogy részt vehettem ebben, és két nagyszerű osztályt sikerült megismernem, akikkel remélem minél többet fogok majd találkozni, mert ugyan külön-külön is nagy egyéniségek, de együtt, Kőrösis osztályként aztán pláne.
Egyszóval ismét megérte a fáradozást :))
HAJRÁ KŐRÖSI!
Csorbi

Nagy Vagy!

2011-10-28T22:42:00.002+02:00

FELHÍVÁS!

SZÜLŐK JELENTKEZÉSÉT VÁRJUK A TV2 NAGY VAGY! C. MŰSORÁBAN INDULÓ CSAPATUNKBA!!!

JELENTKEZÉS : rebeka.papp@yahoo.com

Vélemények a 2011-es gólyatáborról I. [folyt.köv.]

2011-10-28T22:34:00.003+02:00

Gondolatok a 9.a gólyatáboráról….

Minden jó, ha jó a vége!...

…A kezdet kissé döcögős volt, a gólyák nagy része nem hozta a „kötelező” úszógumit, a szervezésben is voltak kezdeti fennakadások, de ezeken hamar túljutottunk; a légkör fantasztikusan alakult, a játékok ötletesek voltak, a szervezők lelkesek és a napok teltével egyre talpraesettebbek; a kilencedikesek jól fogadták a teendőket és nagyon ötletesen oldották meg a feladatokat – még a „nasik” és a telefonok elkobzását is viszonylag fájdalommentesen élték át;

…a harmadik napon már a gólyáztatókkal egymás vállára borulva sírtak, hogy el kell válniuk:

Ez a lehető legpozitívabb visszajelzés egy tábor hangulatáról!

Baranyai Mihály
9.a of.

A 2011-es sarudi gólyatábor számomra nagy élmény volt, jól éreztem magam. Ötletesek és kreatívak voltak a feladatok. Élveztem az ott eltölt pár napot! Negatívumok csak a szivatások voltak, de azokat is ki lehetett bírni. Az osztályomban szerintem jobban megismertük egymást, összebarátkoztunk. Jó, hasznos és "összekovácsoló" jellege volt. A hangulat is remek volt az egész tábor alatt.

Berencsi Dávid, 9.a

Nekem nagyon tetszett a gólyatábor és szerintem ezzel nem vagyok egyedül. Páran úgy indultak el táborba, hogy paráztak attól, hogy 3 napon keresztül szivatni fognak minket. Szerencsére nem így történt. Nagyon királyak voltak a játékok, és örülök neki, hogy a gólyáztatókat és VT-seket is sikerült jobban megismerni. Az egyetlen bajom talán az volt a gólyatáborral kapcsolatban hogy gyorsan eltelt,egy pár napot simán ellettem volna még.

Csépán Gergő, 9.b

Galéria

2011-10-25T18:39:00.002+02:00

Bővült a galéria gólyatáboros képekkel és Kerti Party-s képekkel ! ;)

http://picasaweb.google.com/csomaszerkesztoseg/

;))

Gólyaest 2011

2011-10-25T17:31:00.002+02:00

Sziasztok!

Hagyomány szerint idén is megrendezésre kerül a gólyaest.

Mikor?! 2011. október 28. (péntek) 18:00

Hol?! Fehér épület tesiterem

Mi lesz a program?! Gólya osztályok műsorai, gólyaavatás, utána buli! :)

Mindenkit szeretettel várunk :)))

Vélemények a 2011-es Kerti Partyról

2011-10-25T13:10:00.003+02:00

Nagyon örülök, hogy ilyen sokan eljöttek az idei Kerti Partyra. Ez annak köszönhető, hogy több helyről szervezték a programot. Igazgató Úr szervezte a szülői segítségeket, Németh Zoli bácsi a diákság és a Vének Tanácsa részét intézte, én pedig a Keresztúri Társas Körrel tartottam a kapcsolatot, és kértem őket, hogy vegyenek részt a rendezvényen. Szerencsénk volt az időjárással, nem volt se túl hideg se túl meleg. A nagy létszám miatt mindenre volt időnk, és sikerült kitöltenünk az időt úgy, hogy mindenkinek volt feladata. Volt aki gereblyézett, szemetet szedett, ágakat vágott, szelektív hulladékot válogatott és volt akik a padláson pakoltak. A következő ilyen összejövetelre csak annyival kell jobban készülni, hogy több eszközt hozunk magunkkal, pl. kesztyűket, metszőollókat.

Nagyon köszönöm mindenkinek aki eljött. A következő Kerti Party-ra is szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt.

Braxátor Marianna

Szeretnék köszönetet mondani azoknak akik segítettek a Kerti Party-n ezt a látható eredményt elérni. Remélem, hogy jó élményekkel gazdagodott mindenki ezen a hangulatos rendezvényen. Sok szeretettel várunk mindenkit a következő Kerti Partyra is!

dr. Hicz János
ig

Szeretném megköszönni mindenkinek, hogy segített rendbe szedni az udvart és a suli körnékét. Remélem jól éreztétek magatokat és a kb. fél év múlva újra megrendezendő KertiParty-ra is szívesen jöttök. :)

Papp Rebeka
DIÖK elnök

Új év, új szerkesztőség!

2011-10-24T16:53:00.003+02:00

Sziasztok!

Idén is sok hasznos információt, élménybeszámolót, véleményt fogtok találni a "Csoma-blogon" a programokról, rendezvényekről!

Reméljük, hogy hasznos lesz és lesznek új és régi olvasóink is! :)

Tanévnyitó túra 2010

2010-09-20T08:22:00.005+02:00

Időpont: 2010. szeptember 25. (szombat)

Helyszín: Pilis hegység (Kőhegy térsége)

Távolság: kb. 12 km

Találkozó: 7:00 Elágazás

Érkezés: kb. 16:00 Elágazás

Útiköltség:
BKV bérlet+400 Ft
vagy
4 db buszjegy+ 400 Ft

Felszerelés: Erős zárt lábbeli (bakancs), réteges- az időjárásnak megfelelő öltözet, esőkabát(!), élelem és innivaló

Program: Dömörkapu- Vasas szakadék- Kőhegyi túristaház

Túravezetők: Csorba Máté és Udud Milán

Várunk mindenkit szeretettel!

U.i.: Reméljük, hogy a 9. évfolyam, nagy számban képviselteti magát.

I am dirty

2010-09-02T15:53:00.002+02:00

Táncolj az ország egyik legsokoldalúbb és legegyedibb tánciskolájában!
Szeptembertől új kezdő és haladó tanfolyamok indulnak.
Bővebb info, facebookon, honlapon...
- www.facebook.com/iamdirty
- www.g-portal.hu/dirtyfunky
- www.youtube.com/newstylebubi

Beiratkozás:
Időpont: szeptember 3.
szeptember 6.

Helyszín: Örs vezér tér, Fehér út 1.(1.EM.)

Elérhetőségek: tel.: 0620/957-7572
e-mail.: bubii@freemail.hu

KUF

2010-06-10T20:32:00.003+02:00

Idén is megrendezésre kerül a Kőrösi Underground Festival azaz a KUF. Ezen a 2 napos fesztiválon olyan együttesek lépnek fel, akiknek a tagjai vagy kőrösis diákok (voltak), vagy éppen itt tanítanak. Mindenkit sok szeretettel várunk.
Pár adat amit érdemes tudnotok:
Mikor lesz? Június 12-13
Hol lesz? Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium
Mennyi a belépő? 1 napos: 700 Ft
2 napos: 1200 Ft
Kik lépnek fel?
Június 12. (szombat)

17:00-Mighty Night
18:00-Circle Trip
19:00-The Peanuts
20:00-Incite Passion
21:00-Creatures of Dawn

Június 13. (vasárnap)

16:00-Kovácsovics Fruzsina
16:30-Pisti a vérzivatarban
17:30-Jam-On
18:30-Másodállás
19:30-Vasmacska
20:00-After Rain
21:00-112
22:00-Riz Levente és barátai

Remélem minden lényeges információt megtudtatok, de ha mégsem, akkor látogassátok meg a www.kuf2010.uw.hu ahol még többet megtudhattok.

Utolsó DIÖK gyűlés

2010-06-10T20:23:00.003+02:00

Ma megtartottuk az utolsó DIÖK gyűlést. Ezen a gyűlésen minden csoportvezető(öko, média, kommunikáció, propaganda, sport, kultúra) az elnök és az alelnök is elmondta a véleményét az idei évről, és értékeltük a munkánkat. Összeszedtük a hibákat amiken jövőre javíthatunk és persze a rengeteg pozitívumot is amit jövőre tartanunk kéne. Ezek után megválasztottuk az új vezetőséget mind az általános iskolában, mind a gimnáziumban és persze minden osztály leadta a jövőévi képviselőiknek a névsorát.
Mindenkinek köszönjük az idei évi munkáját és sok sikert a következő évhez.

Sportnap

2010-05-25T21:34:00.002+02:00

Minden sportolni vágyót szívesen várunk a Május 28-án megrendezésre kerülő Kőrösi sportnapra. Aki nem érez kedvet a sportoláshoz, jöjjön és szurkoljon osztálytársainak, barátainak.

A következő programokat kínáljuk:
-Röplabda 18:00-tól
-Floorball 20:00-tól
-Foci és Ping-pong 22:00-tól

Egyéb programok:
Harcművészeti bemutató, Célba dobás, Kötélhúzás, Family guy maraton.

Ásványvíz és zsíros kenyér biztosított a sportolóknak. Ha aludni szeretnél, hozz hálózsákot.

Szeretettek várunk mindenkit, gyertek minél többen!

Suli buli

2010-04-23T21:57:00.003+02:00

Idén külön nevet is kapott a suli buli mégpedig azt, hogy "White-party". Ezalatt azt értettük, hogy mindenki, aki eljön, viseljen valami jen fehér ruhát. Mindenki hozhatott magával 1 külsőst, de csak akkor, ha az a külsős fizetett 200 forintot és leadta a diákigazolványa számát. Volt Mr. és Mrs. White választás. A ruhatár egy kis nyelvteremben, a táncparkett és a Dj pult a kistornateremben, míg a büfé az ebédlőben volt.
Szerintem alapjában véve jól sikerült a buli, de azért nem ment minden zökkenő mentesen. Például az első 1 órában még alig táncoltak páran, ezért nehéz volt beindítani a bulit. Akadtak még problémák a Mr. és Mrs. White választásnál is, mivel aki első lett volna az a másodiknak átadta a címet, mivel a másodiknál márt ott volt valahogyan a korona (mindez a Mrs. White választásnál történt.)
Két tanártól kaptunk negatív visszajelzést. Egyik tanár azt mondta, hogy a White-party félreérthető (vagyis hogy rasszista, pedig mindenki értette, hogy csak a ruhára gondolunk), a másik tanár pedig azt kifogásolta, hogy nem kellett volna külsősöket is beengedni, pedig nem volt velük semmi gond.
Ahogy buli közben figyeltem az embereket úgy tűnt, hogy mindenki jól érezte magát aki táncolt, mivel akadtak olyanok is akik sajnos nem.

Egyik rendező

Norbi torna

2010-03-31T12:12:00.002+02:00

Tegnap iskolánkba látogatott Schobert Norbi és Rubint Réka, akik megmozgattak minket egy kicsit.
A rendezvény a "Zöld épület" tornatermében volt, ami megtelt diákokkal és tanárokkal egyaránt. Miközben folyt a torna mindenki megkóstolhatta milyenek is a Norbi Update sütik, amik nagy sikert arattak, mivel alig győzték sütni őket az ott lévő hostessek.
Az alábbi linken láthattok 1-2 képet arról, hogy milyen is volt a torna.

http://www.norbi.hu/update-hirado/a-9-allomas-orulet-az-iskolaban

Diök tábor

2010-03-23T21:23:00.002+01:00

A Diök táborról szeretnék mesélni, ami 2010. február 28-ától március 2-áig tartott.

Amint megérkeztünk a táborba, leraktuk a bőröndöket, és már kezdtük is a Diök tábor programjait. A vezetők elmondták, hogy lesz egy hívó zenénk, ami Ke$ha-tól a Tik Tok volt. Ha meghallottuk Ke$hát tudtuk, hogy a vezetők valamit el szerettek volna mondani nekünk. Az első és a második napon ebéd után egy-egy hosszú sétára mentünk. Sok mindenkit megkérdeztem, hogy szerintük milyen volt a tábor és mindenki azt mondta, hogy nagyon jó volt. Főleg a buli volt az ami mindenkinek tetszett. Sokféle játékot játszottunk többek között agyalósat,nyomozósat és vicceset. A tábor végén a táborvezetők lezártak egy képzeletbeli batyut, amelyben játék, boldogság, csapatmunka és érzelmek voltak.

A vezetők nélkül nem lett volna ilyen jó a tábor, vagyis Norbi, Helén, Eszti, Szandi és Bence nélkül.

Orbán Dóra Panna 5.b

Vélemények a Folyosóbálról

2010-03-10T20:19:00.002+01:00

Kikértük a véleményeteket, hogy mit gondoltatok az idei Folyosóbálról. 3 diák véleményét olvashatjátok akik mind máshogy élték meg a bált.

1,
Én most voltam először a folyosóbálon, így nincs viszonyítási alapom, de nekem tetszett. Szerintem a tánc volt a legjobb, de a büfé is megállta a helyét.
Megcsodálhattuk egymás ruháit, beszélgethettünk, táncolhattunk és ehhettünk-ihattunk egy jót. Nagyon hangulatosnak és jónak tartom ezt a programot és szerintem érdemes minden évben megrendezni. Véleményem szerint mindig sok érdeklődőre lehet majd számítani.

Szőcs Noémi

2,
Az idei folyosóbál pörgősebbre sikerült mint a tavalyi.
Élményeim:
- jó hangulat izzott a levegőben
-a táncba még a tanárok is beszálltak
-a karaoke számokban mindenki megmutathatta énekes tehetségét
-a büfében finom ételeket és jó italokat találhattunk
- és még a ruhatárban is jó volt a hangulat
Az egész bál alatt egyetlen szomorú arcot se láttam.
Szóval köszönöm a 9. évfolyam diákjainak ezt a pörgős estét

Kittler Nikolett

Ám a jó véleményekkel szemben kaptunk negatív visszajelzéseket is.

3,
Mi csak az idei folyosóbálon vettünk részt. Izgatottan érkeztünk meg, de sajnos csalódnunk kellett, többet vártunk mint amit kaptunk. Először csak ücsörögtünk és beszélgettünk, utána szántuk rá magunkat, hogy táncoljunk egy kicsit.Annyira belelendültünk a táncba, hogy az egész estét át akartuk táncolni, de jött a bálkirály és királynő választás. Ezután azt hittük folytathatjuk a bulizást, ám a várt zene helyett a karaoke következett. Unalmunkban megint beszélgetni kezdtünk. Viszont a büfé kiváló volt.
Hosszú várakozás után ismét felcsendült a zene, ami hallatára mi indultunk is táncolni és meg sem álltunk a bál végéig.

Panlovics Adrien és Kis Dorina

Március 15.

2010-03-10T20:03:00.002+01:00

KŐRÖSI TAVASZI HADJÁRAT

avagy
1848-AS EMLÉKTÚRA 2010

MIT KÍVÁN A TÚRA.

1. Időpont:2010. március 15.(hétfő)
2. Helyszín:Pécel és Isaszeg térsége
3. Útvonal:Pécel piactér - Honvéd sírok - Isaszegi emlékmű - Isaszegi vasútállomás
4. Távolság: kb. 7 km

5. Találkozó: 8:30, Elágazás VAGY 9:00, Pécel piactér

6. Érkezés: kb 16:00 Elágazás

7. Útiköltség: max. 300 Ft (MÁV) + 1 db buszjegy

VAGY max 300 (MÁV) + péceli környéki BKV bérlet

8. Felszerelés: erős zárt lábbeli (bakancs), réteges- az időjárásnak megfelelő öltözet, esőkabát(!),
élelem és innivaló

9. Program: könnyű séta, majd március 15-i ünnepség Isaszegen

10. A helyszínen huszárbemutató, néptánc és egyéb érdekességek várhatók

11. Túravezető: Csorba Máté

12. Mindenkit szeretettel várunk!

Egyenlőség, Szabadság, Testvériség!

Folyosóbál

2010-02-17T21:28:00.002+01:00

Sziasztok!

Idén is megrenedezésre kerül a Folyosóbál a 9.-esek szervezése által.

Helyszín: "Zöld" épület 1. emelete
Időpont: 2010.02.19. péntek 18:00-22:00
Megjelenés: Elegáns ruha
Belépő: 200 Ft

További részleteket a folyosókon és a termekben elhelyezett szórólapokon találhattok.Mindenkit szeretettel várunk!

Filmest

2010-01-24T21:39:00.003+01:00

Gimisek, nyolcadikosok figyelem!
Mikor? 2010. január 29/30
Mettől meddig? 17:00-7:00
Vetítés: 18:00-tól
Mi várható? Sok jó film, popcorn, üdítő és még sok más.
Jelentkezés a GiDiöknél.

Éjszaka az őserdőben

2010-01-23T21:52:00.001+01:00

Sok utazás után megérkeztünk a Vajdahunyad várba. Amikor beléptünk, egy hosszú lépcsőt pillantottunk meg, ez vezetett bennünket az őserdei állatok képeihez. Hat fős csapatokat alkottunk, kaptunk egy zseblámpát, ceruzát és egy rejtvényt. Amint fölfelé siettünk a lépcsőn, állathangok hallatszottak a kiállítótermekből. Fent sötét volt. Minden élőlényről ismeretterjesztő szöveget olvashattunk, és feltettek egy vele kapcsolatos kérdést. Elindultunk, hogy megkeressük a kérdésekre a válaszokat.

Először nem tudtuk, hogyan válaszoljunk a kérdésekre. Később észrevettük, hogy a teremben vannak olyan oszlopok, melyekben felvillan az állat árnyképe, és ha bevilágítunk az oszlop egyik nyílásába, megtaláljuk a helyes választ. Ettől kezdve gyorsan gyűltek a válaszok. A kérdésekre meglepő, de érdekes válaszokat találtunk. Sok szép kép és leírás keltette fel az érdeklődésünket az őserdők lakói iránt. Megismertük az éjszakai állatok életmódját. Megtudtuk például, hogyan táplálkozik a piraya és hogyan vadászik a denevér. Láttuk a Föld legnagyobb virágát, az 1 m átmérőjű raflesiát, mely csodálatosan szép, de dögszagot áraszt. Megtudtuk, hogy még sok-sok élőlény van az őserdőben, amit fel sem fedeztek a tudósok. Meglepődtünk, amikor azt olvastuk, hogy annyi hangya él ott, hogy az őserdőben élő állatok testtömegének felét ők teszik ki.

A teremben rejtvény-tablók is voltak, sőt elhelyezték néhány állat jellegzetes kültakaróját, melyet nem láthattunk, csak tapintás útján találhattuk ki, hogy vajon mi az. Nagyon érdekesnek bizonyult az interaktív kiállítás.

A kiállítás végére érve megfejtettük a rejtvény. Gerald Durrell idézet volt: Olyan érzésed van, mintha minden élőlény éberen figyelne.

A helyes megfejtésért jutalom-csoki járt. Mivel mindenki jól fejtette meg a rejtvényt, mindenki kapott csokit. A legjobb az, hogy itt nem voltak vesztesek, csak győztesek.

Hazafelé menet megálltunk Anonymus szobránál és a Hősök terén. Megbeszéltük, melyik szobor mit illetve kit ábrázol.

Nagyon jól éreztük magunkat, reméljük, jövőre is elmegyünk egy hasonló kirándulásra. Köszönjük tanárainknak ezt a szép napot!

5.a osztály

Francia helyesírási verseny

2010-01-19T21:31:00.004+01:00

Sziasztok!
Ha valaki még nem tudná a francia helyesírási verseny eredményeit, akkor most megtudhatjátok.

Kezdő kategoria
1.Urbán Szandra
2.Gábor Fanni
3.Hankorszky Daniella

Középhaladó kategoria
1.Czégány Szandra
2.Mohi Eszter
3.Nyiszter György

Haladó kategoria
1.Jurecska Attila
2.Mány Dániel
3.Nagy Dóra

Minden résztvevőnek gratulálunk!

Szalagavató egy kicsit más szemszögből

2009-12-16T20:15:00.001+01:00

A szalagavató

Mint minden évben, idén is a végzősök alatt járó osztályokra maradt a nagy feladat, a szalagavató megszervezése. Eddig is mindig nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísértük a ballagó diákok gimis éveinek talán legfontosabb pillanatait, amikor azonban nekünk is a színfalak mögött kellett állni, egy három hónapos előkészületeket igénylő időszak után, a helyzet egészen más volt.

A szervezés az elején elég döcögősen indult. Mikorra kitaláltuk az egész műsort, kiderült, hogy a másik szervező osztály ugyanazt a témakört választotta, így másik műsort kellett kitalálnunk. A harmadik műsorterv lett az, amit végül a november végi bálon is előadtunk. Természetesen ez sem ment zökkenőmentesen, mert a szervezést figyelemmel kísérő tanárokban felmerült egy enyhe félelem, hogy mi lesz, ha a 12.a legcsinosabb lányai levetik apácaruhájukat. Végül azonban engedélyt kaptunk a tánc előadására, ami a közönség véleménye szerint osztatlan sikert aratott.

Osztálykirándulás kezdetére emlékeztető buszos jelenetünkben is voltak kisebb-nagyobb akadályok. Mivel a kartonpapírból összehajtogatott, már-már valódi nagyságú busz engedett a gravitációnak, és összeomlott, ezért buszként csupán a színpad állt a rendelkezésünkre. Szerencsére a hozzáértő osztály tagjai könnyedén megoldották a feladatot, és a buszos effektek egyértelművé tették, hogy az osztály egy része valójában egy buszon utazott.

Műsorunkat azzal színesítettük, hogy a végzősök babakorától készült legjobb képeit összeválogattuk, és az egyes jelenetek között egy zenével kísért videón levetítettük. Egyesek szerint ezek a videók voltak a szalagavató legmeghatóbb pillanatai.

A műsor egyik részét az a darab tette ki, amivel a 13.a-sok olyan nagy sikert arattak a francia esten. Ezzel is megpróbáltuk őket emlékeztetni, hogy mennyire jól oldották meg az előttük feltornyosult akadályok mindegyikét. Ezt éreztettük abban a búcsúbeszédben is, amit szintén az osztály tagjai állítottak össze.

Befejezésként úgy gondoltuk, hogy egy olyan részt szeretnék a közönség, főként persze a végzősök elé tárni, ahol mindenki szerepel. Kiemeltük belőle azt a tehetséges lányt, aki énektudásával emelte a műsor színvonalát, a kevésbé jó hangú osztály pedig a háttérben énekelte a refrént.

A műsor véleményezése azonban nem a mi feladatunk, hanem azoké, akiknek a műsor készült. Az első pozitív visszajelzés már a meghajláskor megtörtént, amikor a végzős diákok egyike integetve jelezte, hogy neki nagyon tetszett a műsor. Később szóban is kifejezték tetszésüket, sokan sokkal többet mondat egy köszönetnél: „Kicsordult a könnyem.” „Egyszerűen zseniálisak voltatok.”

12/A

Karácsonyi Dobozok

2009-12-09T20:01:00.002+01:00

Idén is megszervezésre kerül adventkor az ajándékgyűjtés a rászoruló gyerekeknek. Úgy gondoltuk, hogy mi is szeretnénk ajándékozni idén is.
Az idei ajándékozást úgy terveztük, hogy mindenki, amit szeretne, és amit tud, azt belerakná egy cipős dobozba, és azt hozná el az iskolába, amiket mi eljuttatnánk a rászoruló gyerekeknek. Az, hogy ezek az ajándékok hova fognak kerülni, azt még nem tudjuk pontosan, mert több szervezettel is folynak beszélgetések. A dobozokat az általános igazgató helyettes (Csernyus László tanár út) irodájában gyűjtjük. Néhány tudnivaló arról, hogy mi kerülhet, és mi nem kerülhet bele ezekbe a dobozokba:
- Étel, ital, romlandó dolog, valamint pénzt ne kerüljön egyik dobozba sem!
- Ha használt játékot szeretnél ajándékozni, akkor arra kérünk, hogy ne legyen agyon használt és legyen meg minden alkatrésze, hogy még mindenki tudja élvezni!
-A cipős dobozt ne zárd le!
- A dobozon mindenképpen jelöld, hogy fiúnak vagy lánynak szántad az ajándékot!

Ha bármi kérdésed van, akkor keresd fel osztályos DIÖK képviselőjét vagy Bánó Helént( 12/A)
aki az ajándékgyűjtés főkordinátora.

Reméljük, minél több doboz gyűlik össze! Köszönettel:
DIÖK

Retro party

2009-12-05T13:42:00.003+01:00

Sziasztok Gimisek!

December 11.-én Retro Party. Vedd kölcsön szüleid, nagyszüleid ruháit. Választd ki a legretrósabbat, és gyere el bulizni a 60-as, 70-es, 80-as és 90-es évek zenéire.

Egy pár adat a buliról:

Időpont: dec. 11. 17:00-22:00

Helyszín: zöld épület ebédlője

Dress cook: Retro

Mindenki hozhat magával 1 külsőst.

Ha lemaradtál valamiről, akkor a folyosón kitett plakátokról mindent megtudhatsz.
Várunk sok szeretettel,

Diök!

Mikulás túra

2009-12-01T22:26:00.002+01:00

Időpont: december 6. (vasárnap)

Helyszín: Pilis- hegység: Csobánka- Szent kút- Pilisszentkereszt

Távolság: kb. 7 km

Találkozás: 7:00 elágazás

Érkezés: kb 15:00 elágazás

Utiköltség:
-4 db buszjegy+ 800 Ft Hévre és Volán buszra
VAGY
-BKV bérlet+ 800 Ft Hévre és Volán buszra

Program:
Rövid séta az erdőben majd találkozás a Mikulással. éneklés, szaloncukor, krampuszlányok és a szokásos népi játékok.

Felszerelés:
Zárt cipő, az időjárásnak megfelelő öltözet, esőkabát(!), élelem és innivaló.

Mindenkit várunk szeretettel!

Szalagavató egy végzős tollából

2009-11-30T22:00:00.001+01:00

Néhány gondolat a szalagavatóról

(szubjektív élménybeszámoló egy végzős tollából)

November 28-a van, szürke, őszvégi idő telepszik rá a városra és az ember örül, hogy a csukott ablakok kellőképpen elhatárolják a nyomasztó külvilágtól. Megnyugtató érzés egy jól fűtött, barátságos fényű és a konyhából kigomolygó ebédillattal telt házban meghúzódni és nem venni tudomást a kinti szürkeségről. Tegnap este szalagavató volt, ami számomra mindig is a legcsodálatosabb iskolai programnak számított, minden apró kellemetlensége ellenére; ilyenkor pontosan úgy húzódhatunk meg a Dózsa (újabban Vigyázó) művelődési házban, az ünnepélyes gyertyaátadást és a múlt idők gondtalan szellemét idéző keringőket figyelve, mint ahogy az ilyen szürke, őszvégi időkben a házunkban szoktunk. A tegnapi est különlegességéhez az én szempontomból most még az a körülmény is hozzájárult, hogy ezúttal végzősként, mint az esemény egyik fő szereplője vehettem részt az ünnepélyen, nem csak mint passzív néző vagy a műsorból nem sokat látó szervező.

Rémisztően (igen, bármily furcsa is, de talán ez a legjobb szó) gyorsan eltelt az a hét óra, amit ott töltöttünk pénteken. Megállíthatatlanul következtek egymásra az események, nem volt idő az élményeket feldolgozni, nem volt idő a sok felbukkanó ismerőssel elbeszélgetni, nem volt idő a keringő és a báli ruha teremtette csodálatos illúzióban feloldódni... és mégis, pont ez a rohanás, az élményeknek ez az egymásra tolódása, a rémisztően gyorsan telő idő ellenére összességében nagyon kellemes emlékként él bennem, mert már most, egy nappal az események után szomorúan tudomásul kell vennem, hogy bizony, a tegnapi este már kíméletlenül emlékké konzerválódott.

Milyen sokat készültünk rá! Elsősorban természetesen a táncra, vasárnaponként a beázó tornateremben két és fél órán keresztül, az utolsó hónapban már minden tornaórán is. A megközelítőleg tíz különféle táncot magába foglaló osztálytáncunkból eleinte nem is hittem volna, hogy lehet valami, annyira lehetetlennek tűnt a gondolat, hogy tizenegynéhány, táncban teljesen járatlan ember megtanulja ezt a rengeteg alaplépést. De megtanultuk, ennél többet tőlünk várni sem lehetett volna. A csütörtöki főpróbán már megállapíthattuk, hogy a táncainkkal nem lehet gond.

Pénteken, mikor fél háromra odaérkeztünk a művelődési házba, nem is bántuk, hogy nem maradt idő a táncok újabb eltáncolására a szalagtűzés és a gyertyaátadás gyakorlása miatt. Ugyanis mikorra mindezekkel végeztünk, már lassan itt is volt az öt óra, a szalagavató kezdete, már jöttek az első nézők, megjelentek az első szülők, rokonok, barátok, tanárok és néhány szóváltás és örömteli üdvözlés után már mehettünk is elfoglalni a helyeinket az első sorokban.

A kórus, az igazgató úr, a szervező és a végzős osztályok beszédei, illetve a szalagtűzés után következtek a 12. a osztály és a 11. b osztály produkciói, melyet a végzősök és persze a közönség szórakoztatása végett adtak elő. Itt mindenféleképpen meg kell említenem, hogy emelem kalapom az előadások megszervezői előtt, igazán színvonalasra sikeredtek. Az 12. a osztályosoké az én szívemhez közelebb állt, hiszen a mi osztályunk élményeit dolgozták fel. Nagy örömmel és (nosztalgikus érzésekkel) láttam megelevenedni a színpadon a 12.-esek előadásában a gólyaestünkön bemutatott apácatáncunkat, a francia esten eljátszott színdarabunkat, jó volt nézni a Mihály tanár úr készítette képeket és filmeket, hallgatni az egyik diák éneklését. Közben belegondoltam: ez négy év, négy nagyon mozgalmas év összesűrítve néhány apró képbe és jelenetbe, vagy pontosabban néhány kiragadott kép és jelenet abból az óriási és megfoghatatlan élménytömegből, amit gimnáziumi időszaknak neveznek.

A másik osztály produkciója hasonlóan színvonalas volt. Ők nem egy konkrét osztályt mutattak be, hanem általánosságban az érettségit, mert hát az még előttünk van, hiába minden múltidézés, azért csak gimnazisták vagyunk még egy pár hónapig, és tanulmányi szinten a java még csak most következik. A 11. b osztály műsora természetesen humorosan kezelte a témát, ráadásul olyan élcekkel, amelyeket a közönségből mindenki érthetett. (A 12. a osztályosok előadásában előforduló humoros utalásokat szinte csak a mi osztályunk értékelhette, de az annál jobban.) Az érettségizőket alakító diákok zseniális monológok adtak elő a négyes metró építésének idejének matematikai meghatározásától kezdve a boci-boci tarka elemzéséig.

A műsorok után rövid szünet, nekünk rohangászás, ismét rövid szóváltások néhány ismerőssel az előcsarnokban, aztán átöltözés az osztálytáncos ruhánkba, átvergődés az öltözőből a színpad melletti szárnyba, szünet vége, osztálytáncok. Az osztálytánc során a 12. b-sek bemutatkoztak, mint vadnyugati cowboyok és cowgirlök, a 13. a.-sok, mint néptáncos-Zorba-Michel Jackson – utánzók. Újabb szünet (szóváltások, rohangászás, átöltözés), majd következtek a keringők.

Az est fénypontja. A lányok egész délelőtt magukat szépítgették, olyan "hajkölteményekkel" jelentek meg, amilyenekben első pillantásra rájuk se lehettet ismerni. A frakkok és a kosztümök pedig szintén megtették hatásukat: az ember láttukra (és még inkább viseltükre) visszaképzeli magát a tizennyolcadik századba, a keringők és az úri szalonok világába, egy giccses és minden giccsessége ellenére olyan szép és különleges, olyan elandalító és megdelejező világba... A keringőző diákok megváltoznak, ők maguk is egy ilyen rég tovatűnt világ fiainak-lányainak tűnnek. Kár, hogy az illúzió nem tart tovább egy óránál, hogy a Dózsa már tíz felé bezár, a diákok levedlik a keringőruhájukat, a csattok kikerülnek a hajakból, a frakkok és kosztümök mennek vissza a kölcsönzőbe, hogy az életbe valószínűleg soha többé fel ne vegyük őket.

Az az egy óra viszont valóban emlékezetes egy óra volt. Kintről bizonyára hosszúnak és vontatottnak tűntek a keringők (a 12. b osztály latin elemekkel teleszőtt és a 13. a osztály hagyományos szalagavatós keringője), mert a két osztály egyenként négyet is előadott, ráadásul többször teljesen ugyanazt, még csak személycserék sem történtek. Végzősként viszont ez az idő is gyorsan eltelt. A gyertyaátadás már vontatottabb volt, ráadásul most nem is tudtunk gyönyörködni a hangulatos látványban, hiszen a színpad mellett, a függönyök mögött álltunk, én személy szerint egy raktárban vártam a soromat. A gyertyaátadást követték a különféle ajándékok (tánctanárnak, osztályfőnöknek), majd az estet „szabad a tánc” program zárta, amikor szülők-gyermekek, tanárok-diákok, barátok-barátnők táncolhattak a keringőzenére a színpadon. Húsz perc múlva azonban véget ért ez is, a táncok kelletlenül félbeszakadtak, a nézők hazamentek, a szervezők összeszedelőzködtek, a végzősök átöltöztek, megkönnyebbülten kifújták magukat és szépen lassan kiürült a művelődési ház.

Mindennek még huszonnégy órája sincs. És mégis, annak ellenére, hogy még most is élénken emlékszem a tegnapi estre, érzem, hogy mindez már menthetetlenül a múltnak a része. Úgy látszik így az érettségi felé közeledve az ember nem csak megérik, de egy kicsit meg is „öregszik”, és ilyen melankolikus hangulatok kerítik hatalmába; de az is lehet, hogy csak ez a fene idő az oka mindennek, ez az utálatos szürke, őszvégi idő. Le is húzom inkább a redőnyt (egyébként is, közben besötétedett) és ki is teszem az utolsó pontot jelen beszámoló végére.

Jurecska Attila 13/A

digitális irodalom

2009-11-28T21:50:00.002+01:00

Deszka

szél suhan mellettem
az irányítás a kezemben
forognak a kerekek
függők csak lengenek

deszkával gurulok meredeken
az eszem a földön felejtem
kövek felett repülök át
legyőzve a nap sugarát

fák szaladnak el az úton
közben bukkanókba botlom
balra és jobbra, éles kanyar
a levegő íze többé nem fanyar

rámpán át, csöveken végig
a deszka csikorgásáig
ott van az út vége, fékezek
de késő, és a földön vérzek

digitális irodalom

2009-11-25T17:09:00.003+01:00

Sziasztok!
Itt a következő vers. Remélem élvezettel olvassátok őket!

Dermedt

csak csend és más semmi
csak te és én, csak lebegni
a pillanat miattunk megáll
nem nő tovább semelyik szakáll

egyhelyben van minden
az ég borít el kéken
végigsimít lassan a szél
lehullik egy-egy apró levél

akár a falon egy festmény
a tekinteted az enyém
minden olyan mozdulatlan
a homok, a fű, mind alattam

kezünk kővé dermedt
a idő már elfeledett
nincs más, nincs senki
csakis természetfeletti

Czégány Alexandra 11/A

digitális irodalom

2009-11-23T21:38:00.004+01:00

Sziasztok!

Itt egy újabb vers, amit ti írtatok! Még mindig szeretettel várjuk a verseket, hogy minden nap újabb remekművekkel gazdagítsuk a blogot!

Csepp

csepp-csepp az ablakon cseppek
cseperegnek, csapkodva esnek
cseppenként csúszva cserepeken
cseppekben úsznak meredeken

esőszemek csurranva cseppennek
viharos cseppek, végtelennek
tűnő kis és nagy tengerszemek
bevernek ajtókat és tetőket

felhők, a szikrázó ég messze
van, nem tudom, hogy lesz-e
napsütés, vagy csak cseppek
közben tócsákban lépkedek

folyton ez a hang: csipp-csöpp
a levegőbe pár csepp költözött
újra csipp és megint egy csöpp
de már itt a nap a felhők között

Czégány Szandra 11/A

Ti tollaitokból

2009-11-22T10:33:00.004+01:00

Sziasztok!
Akik szeretnek verseket, novellákat írni, de nincs kinek és hol megmutatni azokat, viszont szívesen megtenné, mi segítünk nekik. Adjátok oda műveiteket irodalom tanárjaitoknak, akiktől megkapjuk azokat, vagy csak egyszerűen küldjétek el a blog szerkesztőségének és mi közzétesszük itt a blogon. Itt is van az első vers.

Akvárium

az érzelmeid tedd arrébb
és ne csak magadat védd
néha azért gondolj rám
hogy számítok még talán

minden ma van
akváriumban halam
úszkálna növények között
ahova még miattam költözött

buborékok lebegnek
suttogják betűit nevednek
közben pedig nevetnek
mert innen csak jó lehet

üvegtetőn át bámulok
ablakok és hosszan átmosott
megint túl sok a szó
könnyekkel is elázó

Czégány Szandra 11/A

Kerületi foci

2009-11-14T16:17:00.003+01:00

Tegnap (november 13-án,pénteken) ismét megrendezésre került a Kerületi foci elnevezésű focibajnokság, melynek ismét iskolánk adott otthont. A bajnokságon a kerület gimnáziumai vehetnek részt. Idén a Balassi Bálint, a Békésy György és a Kőrösi Csoma Sándor gimnáziumok mérkőztek meg egymással, a Pál Apostol Gimnázium idén kimaradt a versenyből. Mind a 3 csapat összemérte egymással a tudását így összesen 3 mécsnek voltunk tanúi. Mindenki keményen játszott és mindent beleadott azért, hogy az ő csapata legyen a legjobb, de csak 1 csapat kerülhet ki győztesnek. A végeredmény a következő lett: 1. helyezett lett a Kőrösi, 2. a Békésy, a 3. pedig a Balassi. Gratulálunk minden résztvevőnek.

Comenius- Franciaország

2009-11-10T19:01:00.002+01:00

Mint már hallhattatok róla iskolánk tavaly megnyert egy Európai Unió által kiírt pályázatot, amelyben iskolánkon kívül egy francia, egy német és egy angol iskola is részt vett. Májusban jártak nálunk a társ iskolából diákok most rajtunk volt a sor.

Október 18-án, vasárnap reggel gyülekezett 10 fős kis csapatunk és 2 kísérő tanárunk Ferihegy 1-en ahonnan indultunk és délután már meg is érkeztünk a Párizsi reptérre, ahonnan tömegközlekedéssel jutottunk el Saint Mourba, ahol a családjaink laktak. Miután megérkeztünk mindenkit haza vitt a családja, ahol a családokkal töltöttük az időt. Páran voltak olyan szerencsések, hogy a fogadó családjaik jóban voltak és a délutánokat együtt tudták tölteni. Ilyenkor mindenkinek más volt a programja.

Hétfőn 8 órakor találkoztunk a helyi általános iskolában, ami egyben a társiskolánk is volt. Innen mentünk át a kis város sport centerébe, ahol a testnevelés órákat tartották, amiből mi is kivettük a részünket. Vegyes csapatokat alkotva röplabdáztunk egymás ellen 2 órán keresztül. Utána visszamentünk az iskolába ahol újabb csoportokra lettünk osztva. úgy hogy minden országból egy diák alkotott egy csoportot és megkaptuk az egészséges életmóddal kapcsolatos témáinkat, amiről másnap plakátot kellett készítenünk. Miután elterveztük, hogy mit hogyan szeretnénk majd csinálni jöhetett a jól megérdemelt ebéd, amit az iskola menzáján kaptunk. Délutánt Párizsban töltöttük ahol megnéztük az Eiffel tornyot, a Diadal ívet és a Chanselisét, majd az estét a családokkal töltöttük.

Kedden megint az iskolában találkoztunk és 4 óránk volt elkészíteni az előző nap megálmodott plakátjainkat. Ebéd után megint bementünk Párizsba ahol megnéztük a Notre Dame-t majd a Szajnán hajókáztunk és onnan néztük a látványosságokat, este pedig ismételten a családokkal voltunk.

Hazautazás előtti utolsó nap reggel ismét az iskolában találkoztunk ahol kihirdették, hogy melyik plakát lett a legjobb és mindenki jutalomban részesült, ki nagyobban, ki kisebben. Eredményhirdetés után elmentünk evezni és csónakázni. Az ebéd piknikezés lett volna, de sajnos az eső elmosta így kénytelenek voltunk egy fedett helyet keresni ahol el tudtuk fogyasztani a család által csomagolt uzsonnákat. Ezután meglátogattuk Párizs művész negyedét és a bazilikát, majd kaptunk egy kis szabadidőt, hogy szuveníreket tudjunk vásárolni. Délután elmentünk Saint Mour polgármesteri hivatalába ahol szívéjes fogadtatásban részesültünk majd vacsorával vendégeltek meg minket. Este búcsú képen elmentünk billiárdozni ahol mindenki nagyon jól érezte magát.

Szomorúan vettük tudomásul, hogy eljött a búcsú ideje és hogy muszáj lesz haza menni. Volt pár önkéntes szülő, aki ki vitt minket a repülőtérre, ahol egy nem éppen kellemes hír fogadott minket: késik a gép. Bár 4,5 óra késéssel, de épségben érkeztünk meg Ferihegy 1-re.

Így utólag visszagondolva rengeteg élménnyel és baráttal lettünk gazdagabbak. Aki teheti midneféleképen látogasson el Párizsba, hidd, el megéri.

Szabó Nikoletta 11.B

Kerti-party /kertrendezés/

2009-11-10T18:10:00.003+01:00

A Körösi Csoma Sándor Gimnáziumban minden évben a diákok egy lelkes része ajánlja fel a tanároknak segítségét az iskola környezetének rendbe szedése érdekében. A tanulók egy hétvégi napon összegyűltek, metsző ollóval, kisebb fűrésszel, lapáttal és gereblyével vágtak neki a sok hulladék illetve felesleges gallyak,levelek eltávolításának az iskola területéről. Elsőként a földrajz tanár, öko iskolánk képviselője: Mariann néni kiosztotta ki a személyre szabott feladatokat,a diákoknak akik csapatokba fejlődtek s, megosztva végezték el a kemény munkát. A veszélyes,kiálló gallyakat elfűrészeltük egyesével, ponyvára raktuk majd az erősebb fiuk,illetve néha a lányok is,elszállították a darálóhoz,mely kis darabokra aprította a fa ágakat,ezzel is megkönnyítve a további szállítást. A jó társaság és a néha elejtetett egy-egy poén könnyebbé és viccesebbé tette ezt a jótékony tevékenységet, amit az iskola szépségért tettünk. Persze a jó munka után, kijár egy finom kiadós ebéd is, tehát ezt megelőzően a lányok a konyhára mentek zöldséget pucolni és ezzel igyekeztek besegíteni a lelkes tanároknak a főzőcskében. Ezek után kiváló ökoiskolánkhoz híven a zöldség héjakat komposzt ládába öntöttük. A tökéletes munkát remek bogrács követte, ezzel is megköszönve a diákok segítségét!

Maródi Szabina 10. A

Gólyaest

2009-10-06T21:39:00.003+02:00

Mindenkit szeretettel várunk iskolánk ifjú gólyáinak avatására október 16-án este 6 órától 10 óráig a "Zöld Ház" tornatermében.
Kis ízelítő abból, amit kapsz ha eljösz: 9. évfolyam műsorai, Vének bemutatkozása, gólyák hivatalos eskütétele, majd zene-tánc 10-ig.
Egyszóval gyere el, mert a jó szórakozás garantált!

Kerti-party /kertrendezés/

2009-10-06T21:32:00.003+02:00

Szeretnél jó társaságban tenni azért, hogy iskolánk környezete szebb legyen, és jól akarod magad érezni úgy, hogy közben segítesz?

Ha igen, akkor október 10-én várunk az iskolához.Reggel 9 órától 15 óráig összeszedjük a szétdobált szemetet az udvaron és az épület körül, majd a növényeket rendbe tesszük. Munka után édes a pihenés, az ebéd bográcsban készült kaja lesz.

Ha kedvet kaptál, mindenképpen jelentkezz az osztályfőnöködnél!
Minden gimnazistát szeretettel várunk!

U.i.: Kesztyűt és metszőollót hozz magaddal!

Médiasuli és Cikkíró pályázat

2009-03-09T16:00:00.003+01:00

Médiasuli

Szeretsz írni,alkotni? Kíváncsi ember vagy? Akkor neked találták ki a 10 hetes (30 órás) diákújságíró tanfolyamot, amely március 19-től, csütörtökönként 15-18 óráig zajlik Mátyásföldön. Gyakorlati képzés, csipetnyi elmélet 7-12. évfolyamos diákoknak. Műfajismeret, sajtónyelv, interjúkészítés. az online újságírás folyamatai, a fotózás alapjai, kommunikációs játékok, szerkesztőség-látogatások (tv2, Radió Café, újságok), neves újságíró vendégek. A legjobbaknak cikkmegjelenési lehetőség, médiatábori kedvezmény. További információ: 0620-9310-800, honlap: http://mediatabor.uw.hu

Cikkíró pályázat

A Médiasuli cikkíró pályázatot hirdet 13-19 éves diákok számára. Írj szabadon választott témában egy riportot legalább két ember megszólításával, valamint egy publicisztikát(egy eseményről, jelenségről saját vélemény, elemzéssel, meggyőző érveléssel). A riport hossza 2400-8000, a publicisztikáé legfeljebb 4000 karakter legyen. A legjobb alkotók kedvezményesen vehetnek részt a Médiasuli legközelebbi kurzusán és/vagy 3 alkalommal profi újságírók irányításával gyakornokként bepillantást nyerhetnek a Pesti Est szerkesztőségi munkájába. A cikkeket az alábbi e-mail címre küldd március 16-ig: mediatabor@gmail.com. További információ: 0620-9310-800, honalap: http://mediatabor.uw.hu

Csehországba utaztunk

2009-01-15T13:49:00.002+01:00

Iskolánk megnyerte a Academy of Central European Schools pályázatot. Ezen belül lehetőség nyílt 3 ország - Csehország, Horvátország és Magyarország- kultúrájának megismerésére. A program nyító állomása Csehország lett. Iskolánkat 9 tizedikes tanuló képviselte 2 kisérő tanárral.

2008. nov. 2-án reggel fél 10-kor indult a vonatunk a Keleti-pályaudvarról. Első uticélunk Brunnoba vezetett. 4 óra vonatozás után érkeztünk meg. Csomagjainkat itt András bácsi átvette és Táborba vitte. 2 óra várakozás után indult a buszunk. 7 óra körül érkeztünk meg a buszpályaudvarra, ahol az elszállásoló családok már vártak ránk. Az estét a családoknél töltöttük, elhelyezkedtünk és beszélgettünk.

Másnap a cseh diákok iskolájába mentünk. Itt délelött játékokat játszottak velünk. A játékok nagy részénél csoportokba voltunk osztva. Minden csoportban volt horvát, magyar és cseh diák is. Dél körül a suli menzáján kaptunk ebédet meg teát. Délután a várossal való ismerkedés különböző feladatok megoldásával történt. Leveleket kellett felkutatnunk melyek egy étterembe vagy egy boltba vezettek el. Minden levél tartalmazott egy feladatot és ennek megoldása után egy kis segítséget kaptunk, hogy hol lehet a következő levél. A nap végén hazamentünk, voltak akik vásárolni vagy vacsorázni mentek vagy átmentek egymáshoz és filmet néztek.

A következő nap Prága nevezetességeihez látogattunk el.
Megnéztük: Károly-híd, Óvárosi hídtorony, Vencel tér, Óvárosi tér, Hradzsin, Szent Miklós templom. Majd kaptunk egy óra vásárlási lehetőséget Prága főterén. Utána visszaindultunk Táborba ahol már csak a bepakolás várt ránk.

Én személyesen az utolsó nap estéjén éreztem magam a legjobban, sokat nevettünk, videókat néztünk, és viccelődtünk a cserediákommal. (Pedig az elején ettől féltem a legjobban, hogy nem értjük meg egymást.) Útban hazafelé élményeinket gazdagítottuk Brunno városának élményeivel. A késő esti órákban fáradtan értünk haza. A 4 nap eseményeit a kezdetektől a zárásig amatőr fotósunk, Kati néni rögzítette.

by: Wiszt Tímea 10.B

J.D. Salinger: Zabhegyező, V. részlet

2008-12-24T23:10:00.001+01:00

(Előzmények itt.)

- Jó estét, tanár úr - mondtam -, megkaptam a levelét, köszönöm szépen. - Írt egypár sort; kérte, menjek fel elbúcsúzni tőle, ha már végleg elmegyek. - Ha nem írt volna a tanár úr, akkor is feljöttem volna elbúcsúzni.

- Ülj le, fiam - mondta az öreg. Az ágyra, úgy gondolta. Leültem. - Hogy van a tanár úr?

- Úgy van az, fiam, hogy ha jobban erezném magam, orvosért küldenék - mondta, és ettől totál kikészült. Mint egy őrült, elkezdett csuklani. Aztán nagy nehezen kiegyenesedett. - Miért nem vagy a meccsen? Úgy tudom, ma van a nagy meccs.

- Igen, voltam is. Csak éppen most jöttem vissza New Yorkból a vívókkal - mondtam. Öregem, az ágya olyan dög kemény volt, mint a szikla.

Aztán pokolian elkomolyodott. Tudtam, hogy ez jön. - Szóval itthagysz minket, mi?

- Igen, tanár úr, azt hiszem.

Elkezdte a szokásos bólogatást. Az életben nem láttam még embert annyit bólogatni, mint az öreg Spencert. Nem lehetett tudni, azért bólogat-e, mert gondolkodik, meg minden, vagy csak egyszerűen azért, mert olyan vén már, hogy azt se tudja, fiú-e vagy lány.

- Mit mondott neked az igazgató úr, fiam? Gondolom, elbeszélgettetek egy kicsit.

- Igen, beszélgettünk. Tényleg. Legalább két órát benn ültem az irodában, azt hiszem.

- Na és mit mondott?

- Hát... valami olyasmit, hogy az élet olyan, mint egy meccs, meg minden. És hogy a játékszabályokat meg kell tartani. Rendes volt. Úgy értem, nem mászott a plafonra, vagy ilyesmi. Csak arról beszélt folyton, hogy az élet meccs, meg... Érti a tanár úr.

- Az élet csakugyan meccs, fiam. Olyan mérkőzés, amit az ember a szabályoknak megfelelően játszik.

- Persze hogy.

Meccs! Szép kis meccs! Ha az ember a menők oldalán áll, akkor meccs, rendben van, elfogadom. De ha a másik oldalra kerül, ahol nincsenek menők, akkor hol a meccs? Sehol. Akkor nincs meccs!

- Írt már az igazgató úr a szüleidnek? - kérdezte az öreg.

- Azt mondta, hétfőn fog.

- Te már közölted velük?

- Nem, tanár úr, még nem, szerdán este valószínűleg úgyis találkozom velük, ha hazamegyek.

- És mit gondolsz, hogy fogadják a hírt?

- Hát... marha pipásak lesznek, az biztos. Ez kábé a negyedik iskola, ahonnan kirúgnak.

Ráztam a fejem. Gyakran rázom. “Öregem”, ezt is folyton mondom. Részben talán mert olyan tetű a szókincsem, meg aztán néha túl gyerekes vagyok a koromhoz képest. Akkor tizenhat voltam, most tizenhét, de néha úgy viselkedem, mintha tizenhárom lennék. Ez elég hülyén jön ki, mert száznyolcvanhét magas vagyok, és őszülök. Tényleg. Jobboldalt tele vagyok ősz hajjal, már kis srác korom óta. És mégis néha olyanokat csinálok, mintha tizenkét éves lennék. Mindenki mondja, főleg az apám. Részben igaz is, de nem egészen. Az emberek folyton azt hiszik, hogy valami egészen igaz lehet. Azzal együtt le vannak, de időnként halálosan unom a felszólításokat, hogy viselkedjem a koromhoz illően. Néha pedig sokkal komolyabban viselkedem, mint amennyi vagyok - tényleg! -, de azt az emberek nem veszik észre. Az emberek soha nem vesznek észre semmit.

Az öreg Spencer megint elkezdte a bólogatást. És az orrát is elkezdte piszkálni. Úgy csinált, mintha csak vakargatná, pedig tövig benne volt a hüvelykujja. Nyilván úgy gondolta, hogy nyugodtan csinálhatja, hiszen csak én vagyok a szobában. Engem csakugyan nem is izgatott különösebben, de azért állatian undorító látvány, ha valaki az orrát piszkálja.

Aztán azt mondta: - Volt szerencsém találkozni a szüleiddel, amikor dr. Thurmernél jártak néhány héttel ezelőtt. Pompás emberek.

- Igen, nagyon rendesek.

Pompásak! Nem bírom ezt a szót, gennyes. Felfordul a gyomrom, ha hallom.

Aztán hirtelen úgy csinált az öreg, mintha valami nagyon klasszat akarna mondani, valami egészen újat, meg minden. Feljebb csúszott a széken, és kicsit megfordult. Persze csak vaklárma volt az egész. Egyszerűen fogta az Atlantic Monthly-t, és oda akarta dobni mellém az ágyra. Mellé dobta. Csak pár centivel ugyan, de mellé. Felugrottam, fölvettem, és az ágyra tettem. Abban a percben pokolian szerettem volna kinn lenni. Sejtettem, kiadós lelkifröccsöt kapok. Rá se rántottam volna, de közben szagolni az orrcsöppeket, nézni az öreg Spencert fürdőköpenyben és pizsamában, mindezt egyszerre rühelltem. Nagyon.

(Folytatjuk!)

(V)BK

2008-12-24T23:06:00.002+01:00

Boldog Karácsonyt kívánunk

minden kedves egykori, jelenlegi és majdani

Kőrösis diáknak, tanárnak és egész családjuknak!

Csoma szerkesztőség

MIKULÁS TÚRA [kattints]

2008-12-03T14:50:00.000+01:00

J.D. Salinger: Zabhegyező, IV. részlet

2008-11-29T19:36:00.002+01:00

(Előzmények itt.)

MÁSODIK FEJEZET

Külön szobában laktak, meg minden. Biztos voltak már vagy hetvenévesek, ha nem több, de azért nagyon akartak volna élni, persze elég idétlenül. Tudom, hogy aljasság ilyet mondani, de nem úgy gondolom. Csak éppen abban az időben túl sokat gondoltam az öregre, és ettől menthetetlenül az jutott az eszembe, mi a fenéért is él ez még. Tudniillik már teljesen görbe volt, iszonyúan tartotta magát, és ha a táblánál véletlenül leejtette a krétát, akkor valakinek az első padból ki kellett ugrani, felvenni és a kezébe adni. Szerintem ez rettenetes lehet. Persze ha elég sokat gondolkodik rajta az ember, de nem túl sokat, akkor elképzelhető, hogy nem is olyan rossz neki. Például egy vasárnap a srácokkal fenn voltunk náluk, kaptunk egy-egy csésze forró csokoládét, s az öreg mutatott egy ócska, szakadozott navajó takarót, amit Spencer mamával együtt vettek a Yellowstone Parkban, valami indiántól. Ha láttad volna, hogy milyen nagy volt a mellénye a vén szivarnak. Ez az, amire gondolok. Képzelj el valakit, aki olyan vén, mint az országút, és mégis örül, hogy szerez egy takarót.

Nyitva volt az ajtó, de azért kopogtam, csak hogy udvarias legyek, meg minden, pedig már láttam is az öreget. A nagy bőrszékben ült, nyakig bebugyolálva abba a bizonyos takaróba. Felnézett a kopogásra.

- Ki az? - bömbölte. - Caulfield? Gyere be, fiam. - Az iskolán kívül is mindig bömbölt. Néha az embernek az idegeire ment.

Kár volt idejönni, rögtön éreztem, mikor beléptem. Az Atlantic Monthly-t olvasta, a szoba tele volt orvosság- és orrcsöppszaggal. Állatian lehangoló volt. Különben se nagyon bírom a betegeket. De ráadásul az öreg a régi, vacak fürdőköpenyében volt, ami becslésem szerint legalább olyan vén, mint ő maga. Nem szeretem az öreg palikat köpenyben vagy pizsamában. Mindig kilátszik az a ronda horpadt mellük meg a lábuk. A strandon meg mindenütt láttam, hogy a lábuk utálatosan fehér és csupasz.

(Folytatjuk!)

Meghívó

2008-11-23T19:50:00.001+01:00

Tinikori DAC

2008-11-17T19:45:00.003+01:00

Ha figyelemmel követitek a Csoma blogot, valószínűleg azok között vagytok, akik legutóbbi szavazásunkon is részt vettetek. Ami az eredményeket illeti, bizonyára semmi meglepőt nem tapasztaltatok. Vagy mégis? Számomra érdekesen zárult a tinikori DAC-ra (avagy drog, alkohol, cigi) és egyéb káros szenvedélyekre vonatkozó felmérés.

Azon cseppet sem csodálkozom, hogy sokan dohányoznak, főleg, hogy a pipát (vizipipát, búvárpipát) is belevettük a kérdőívbe. Legtöbbünknek ott figyel a kis gyönyörű török/arab műremek a polcon, és ez így van jól, ugyebár... Persze káros ez is, mind tudjuk, de talán mégiscsak kevésbé... vagy... nem? Ajjaj. Nos, akkor kérdezzük a szakembert. Mr. Google és Mrs. Wiki vajon mit gondolnak erről? Az egyik egészségmagazin szerint ugyanolyan káros, mint a cigi, és az a sor duma, hogy a víz megszűri a káros anyagokat, csupán marketing fogás. Ami könnyen elképzelhető, hiszen tényleg ott mosolyog mindenki polcán a shisha, de a végbemenő reakcióról talán inkább a kémia tanárokat kellene megkérdezni.

Egyáltalán nem lepett meg az az eredmény sem (bár kellemesen méreteset sóhajtottam a megkönnyebbüléstől,) miszerint szavazóink közül senki nem fogyaszt keményebb drogokat illetve senki sem olyan igénytelen, hogy Technocolos zacskókkal játsszon. Halkan jegyzem meg, hogy ezek a bódító szerek nagyon durván roncsolják az agyat, és - mint az összes káros szenvedély - erős függőséget okoznak.

Ellenben figyelemre méltó eredményeket kaptunk a társaság folyadékfogyasztása kapcsán: sokan kávéfüggők, néhányan pedig rendszeresen fogyasztanak alkoholt. Persze a kérdés nem vonatkozott a mennyiségre, így nem szeretnénk hosszútávú következtetésekbe bocsátkozni, de mindenképpen érdemes lenne elgondolkodni rajta, vajon érdemes-e ilyen korán rendszeres fogyasztóvá válni, legyen bár szó koffeinről vagy alkoholról. Aki túl fiatalon rabjává válik valaminek, az két következménnyel is számolhat (akár már huszonévesen): egyrészt szervezete telítődni fog, így egyre kevésbé hatnak rá a különböző stimulánsok, s ennek következtében egyre nagyobb adagokra lesz szüksége (bizony, épp úgy, mint a drogprevención mondták, tudod). Másrészt pedig a rendszeres leamortizálódástól (legyen az részegség vagy erős szívverés a hirtelen felhörpintett kávé után) annyira megöregszik a szervezete, hogy már harmincévesen negyvennek fogják nézni.

Mindezeket nem ijesztgetésül írom, csak megfontolásra szánom mindannyiótoknak. Na, és még valami... Kedves marikás barátunk! Köszönjük, hogy egyedüliként felvállaltad, hogy reprezentáld a suli ezen rétegét. A személyeskedést mellőzve: tudom, hogy többen is szívtok füvet, holott már a Rózsaszín Pitbull is megénekelte, hogy az nem jó. (Olyanok akartok lenni, mint ők?! Ne már!) Hadd mondjam el, hogy nekem is többször keresztezte már az utam egy-egy joint, de valahogy sosem éreztem késztetést, hogy kipróbáljam. Mostanra meg már annyira nem tud érdekelni, hogy az kész csoda! Persze ezzel senkit nem fogok meggyőzni... Mégis: azt szeretném hangsúlyozni, hogy pl. egy bulin a társaság, a tánc, a zene, az ismerkedés sokkal többet ér és sokkal többre visz, mint bármilyen szer. Ki lehet próbálni ezt-azt, hogy érezd, tudd, tapasztald, milyen, de tegyél róla, hogy soha semmi ne vegye át feletted az irányítást.

Vigyázzatok magatokra!

By: Debra

Kedvcsináló: Ritmikus sportgimnasztika

2008-11-16T17:41:00.005+01:00

A RSG igen összetett sportág, nálunk meg aztán pláne, mivel mi csapatban dolgozunk. Néha bizony igen nehéz feladat egy gyakorlat megalkotása: kiválasztani az adott szerre a megfelelő zenét, majd megalkotni hozzá a koreográfiát, az elkészült gyakorlatban figyelni egymásra és a zenére. Minden évet azzal kezdünk, hogy jól megdolgoztatjuk a nyár alatt ellustult izmainkat és megbeszéljük, hogy ki milyen szerrel dolgozna szívesen. Ezután elkezdünk zenét keresni. Minden héten másfél óra az edzés. Az órát bemelegítéssel kezdjük, a kézi szerek elsajátításával folytatjuk. Az órák mindig vidám hangulatban telnek, a sok munka mellett azért sokat hülyéskedünk is. A gyakorlat összeállítását a térformával kezdjük: ki hol fog állni, mikor fog belépni, stb. Minden évben más kézi szerrel ismerkedünk meg, az öt alap szerrel és más "nem verseny" szerrel. Az órákon sokat nyújtunk, hogy minél hajlékonyabbak legyünk. Úgy gondolom, hogy a ritmikus sportgimnasztika számunkra az önkifejezést jelenti, amiben kibontakozhatunk. Mint a balettban, itt is fontos az elegancia, a tartás, a légiesség és a ritmusérzék.

Számomra nagyon kedves ez a sport, azt hiszem ebben igazán megtaláltam önmagam. Aki egyszer belekóstol az RSG-be, nehezen tud majd megválni tőle, úgy hiszem.

A ritmikus gimnasztika vagy ritmikus sportgimnasztika női sportág. Versenysporttá szervezés művészi torna néven - a Szovjetunióban kezdődött meg 1936-ban. A balett, a torna és a tánc összevonása figyelhető meg benne. A gyakorlatok végezhetők kéziszerrel és kéziszer nélkül, ún. szabadgyakorlatok formájában. A tornászok 5 szerrel dolgoznak, ezek a következők: karika, kötél, labda, szalag és buzogány. A sportágban megadott elemeket kell belekomponálni egy másfél perces gyakorlatba, amit zenére kell végrehajtani. Ezeken kívül még van egy szabadgyakorlat is, amit szer nélkül hajtanak végre a sportolók.

Tilos a gyakorlatot énekszólammal rendelkező zenére bemutatni, ezért pontot vonnak le a bírók. A legjobbak ebben a sportágban az orosz, ukrán és fehérorosz versenyzők.

A kötél: A kötél általában kenderből vagy más szintetikus anyagból készül, hosszúsága arányos a tornász magasságával. A technikai gyakorlatokat lehet laza, illetve feszes kötéllel végezni, egy vagy két kézzel. A kötélnek csomó van a végén. A tornász és a kötél kapcsolata talán a leglobbanékonyabb a többi kéziszerhez képest. A kötél gyakran olyan, mint egy kígyó, aki megtámadja, megragadja és körülöleli a tornászt. De a végén - lobbanékonysággal, agilitással és egy kis elenganciával fűszerezve – a tornász mindig legyőzi az "ellenfelet".

A karika: A karika, mely mindig fából vagy műanyagból készül, s belső átmérője 80 cm-től - 90 cm-ig terjed, minimum 300 gramm súlyú. Ez általában egy merev, nem hajlítható tárgy.

A karika körülölel egy űrt. Ezt az űrt használják ki a tornászok, akik együtt mozognak a kör alakú formával. A karika használata nem csak a jó fogást, hanem kiváló mozgás-koordinációt is igényel. Kihasználva a karika alakját gurulhatunk, átbújhatunk, gördülhetünk, de akár át is sétálhatunk rajta.

A labda: Gumiból vagy műanyagból készülhet, az átmérője 18 cm-től - 20 cm-ig terjed, súlya minimum 400 gramm. Az egyetlen eszköz melyet nem kell ”megmarkolni ”. Éppen ebben rejlik finomsága: a test és a labda között tökéletes harmónia alakul ki. Látványos feldobásokkal ill. elkapásokkal lehet a gyakorlatot dinamikussá tenni.

A buzogány: A buzogányok fából vagy műanyagból készülnek, hosszúságuk 40 cm-től - 50 cm-ig terjed, súlyuk darabonként 150 gramm. A tornász úgy használja a buzogányokat, hogy gyakorlat közben átgördülhet, átgurulhat rajtuk és képes lehet minden egyéb asszimetrikus alakzat kialakítására, kombinálva a tornában nem megszokott elemekkel. A buzogánnyal végrehajtott gyakorlathoz rendkívül jó ritmusérzék, maximális koordináció és óramű pontosságú precizitás szükséges. A buzogányok különösen alkalmasak a mindkét kézzel egyformán ügyes tornászoknak.

A szalag: A pálca, amelynek átmérője 1 cm, hosszúsága 50 cm-től 60 cm-ig terjed, általában fából, bambusznádból, műanyagból illetve üvegszálból készül. A szalag rész általában szaténból készül. A súlya maxium 35 gramm, szélessége 4-6 cm közötti és nem lehet 6 méternél hosszabb.

A szalag hosszú és könnyed, melyet minden irányba eldobhatunk. Átrepítve a szőnyeg felett sokféle rajzot, alakzatot, ötletet megvalósíthatunk vele, s különböző méretű alakzatokat készíthetünk a ritmusok váltásával, pl. kígyókat, spirálokat, stb. láthatunk a szalag feldobásából és "reptetéséből".

by: Mohi Eszter & Vass Éva 10.A

Frissült

2008-11-08T19:33:00.003+01:00

Sziasztok!
Frissült a galéria!
A gólyatáboros illetve gólyaestes képeket is fellelhetitek. (Klikk a képekre!)

Jó szórakozást!

J.D. Salinger: Zabhegyező, III. részlet

2008-11-04T17:19:00.002+01:00

(Előzmények itt.)

Egyébként december volt, meg minden, az emberre ráfagyott a gatya, főleg annak a hülye dombnak a tetején. Csak lódén volt rajtam, se kesztyű, se semmi más. Előző héten valaki megléptette a teveszőr kabátomat, egyenesen a szobámból, a bundakesztyűmmel a zsebben, meg minden. Tele volt ez a Pencey link alakokkal. Bőven volt itt jómódú fiú is, de a link alak azzal együtt rengeteg. Minél költségesebb egy iskola, annál több benne a link, nem vicc. Egyébként ott álltam a mellett a hülye ágyú mellett, és majd lefagyott a seggem. Tulajdonképpen nem is nagyon figyeltem a meccset, csak azért ácsorogtam ott, mert szerettem volna valami búcsúfélét érezni. Úgy értem, hogy már hagytam ott addig is iskolát meg különböző helyeket, de jóformán fel se fogtam, hogy elmegyek. Ezt utálom. Az nem izgat, hogy szomorú vagy rossz a búcsú, de ha elmegyek, akkor szeretem tudni, hogy elmegyek. Ha nem sikerül, csak még rosszabb.

Mázlim volt. Egyszer csak valami olyan jutott az eszembe, ami segített megérteni, hogy elhúzom a csíkot tényleg. Az jutott eszembe hirtelen, amikor úgy október körül én, Robert Tichener meg Paul Campbell egy focit rugdaltunk az iskola előtt. Rendes srácok voltak, főleg Tichener. Éppen vacsora előtt volt, már jócskán sötétedett, de mi tovább is csak adogattuk egymásnak a labdát. Egyre sötétebb és sötétebb lett, végül már alig láttuk a focit, de mégse hagytuk abba. Végül is muszáj volt. Az a hogyishívják tanár, aki biológiát tanított, szóval az a Mr. Zambezi, kidugta a fejét az ablakon, és ránk szólt, hogy menjünk be a hálóba, és készüljünk a vacsorához. Szóval, ha valami ilyesmi jut az eszembe, akkor el tudok búcsúzni, ha éppen kell, legalábbis legtöbbször. Amint ez eszembe jutott, megfordultam, és a domb másik oldalán rohanni kezdtem az öreg Spencer lakása felé. Ő nem lakott az intézetben, hanem az Anthony Wayne utcában.

A főkapuig egyfolytában rohantam, aztán vártam egy percig, míg levegőt kapok. Gyakran kifulladok, ha tudni akarod az igazat. Erős dohányos vagyok, ez az egyik - illetőleg voltam. Abba kellett hagynom. A másik, hogy tizenkét centit nőttem tavaly, valahogy így kaptam tébécét, és így kerültem ide, ezekre a rohadt kontrollvizsgálatokra, meg minden. Különben kutya bajom. Szóval amint újra levegőt kaptam, rohantam át a 204. utcán. Marha jeges volt az úttest, majdnem eltaknyoltam. Azt se tudom, miért rohantam, gondolom, ahhoz volt kedvem. Mikor átértem a másik oldalra, úgy éreztem magam, mint aki fölszívódott a ködben. Olyan hülye délután volt, fantasztikusan hideg, nem sütött a nap, meg minden, és ahányszor átmentem a másik oldalra, mindig úgy éreztem, hogy eltűnök, mint a szürke szamár. Öregem, jól megrángattam a csengőt, mikor végre odaértem Spencer papáékhoz. Tényleg teljesen összefagytam, a fülem állatian fájt, az ujjaimat alig bírtam mozgatni. - Gyerünk már, gyerünk - mondtam majdnem hangosan -, nyissa már ki valaki. - Végül Mrs. Spencer nyitotta ki. Nem volt náluk cseléd, meg semmi, mindig maguk nyitottak ajtót. Nem vetette fel őket a pénz.

- Holden! Örülök, hogy eljöttél! Gyere be, fiam! Halálra fagytál, ugye? - Azt hiszem, tényleg megörült nekem. Szeretett, legalábbis azt hiszem

Öregem, faroltam is gyorsan befelé.

- Hogy tetszik lenni? És hogy van a tanár úr?

- Add ide azt a kabátot, fiam - mondta. Nem hallotta, mikor megkérdeztem, hogy van Mr. Spencer. Kicsit süket volt.

Beakasztotta a kabátomat az előszobaszekrénybe, én meg egy kicsit hátranyaltam a hajam. Rendszerint borotvahajat viselek, azt nem kell sokat fésülni. - Hogy tetszik lenni? - kérdeztem újra, csak hangosabban, így aztán meghallotta.

- Köszönöm, most éppen jól. - Becsukta a szekrényt. - És te hogy vagy? - Éreztem a hangsúlyából, az öreg elmondta már neki, hogy kicsaptak.

- Köszönöm, jól - feleltem. - A tanár úr hogy van? Már túl az influenzán?

- Túl! Úgy viselkedik, mint egy igazi... nem is tudom, micsoda... A szobájában van, fiam. Menj csak be.

(Folytatjuk!)

Szavazás

2008-11-03T19:22:00.007+01:00

Milyen rossz szokásaid vannak fiatal korod ellenére?
Ez olyan dolgokra vonatkozik, amit rendszeresen csinálsz, bár tudod róla, hogy nem helyes.
Persze mindezt 18éves kor alatt teszed.
Aktívan dohányzol? Rendszeresen fogyasztasz szeszes italt?
Esetleg kávé függő vagy?
Ismerd fel és ismerd be, hogy ezek káros dolgok, és tegyél ellenük!

Hadd lássuk, ki mit vall be - szavazzatok!

Nyílt nap

2008-11-03T19:09:00.004+01:00

Figyelem!

November 5-én nyílt nap lesz a suliban.

Reméljük mindenki tekintettel lesz a látogatókra,
hisz belőlük lesz az új nemzedék.

Ilyen volt: az akácirtás (2008. október 11.)

2008-10-23T13:21:00.007+02:00

No, hát ezzel is megvolnánk. A főbejárat melletti dzsindzsa letarolása a tervek szerint alakult…. sőt: minden várakozásunkat felülmúlta.. Levágtuk-kivágtuk, gallyaztunk, kapáltunk, komposztáltunk, egyszóval mindenki kőkeményen melózott, a hőn áhított irtásrét megvalósítása érdekében (majdhogynem sóval is felszántottuk nagy igyekezetünkben). A nép reggel 9-re volt hivatalos, néhány lelkes, magával alig bíró önkéntes azonban már fél 9 környékén rávetette magát a cserjésre- mondanunk sem kell, a főszervező, Zoli bá ekkor már javában vagdalta a sűrűt egy felettébb szigorú külsejű láncfűrésszel. Végül mindenki befutott – eltekintve néhány kollégától, kik „bokros” teendőik miatt kissé később érkeztek, de 9-negyed 10 magasságában már majdnem teljes létszámban feküdtünk neki a feladatnak.

Zoli báék – megkönnyítvén a csapat és a komposztálók dolgát – 2 szép darab szecskavágóval vetették bele magukat a tutiba és biztosították az aprófa és a kisebb gallyak totális megsemmisítését, s az ily módon bedarált zöldet szorgos leányzók zsákokba töltötték Braxátor Mariann néni szakértő felügyelete mellett. Mindeközben a fiúk Zoli bá vezetése alatt macsétákkal, baltákkal, és egyéb pusztításra alkalmas szerkezetekkel gyilkolták a szemtelenül burjánzó növényzetet, majd miután minden egyes akáccserje csendben megadta magát – a hölgyek pedig legallyazták, hogy passzoljon a szecskavágó szörnyek szájába – kezdődhetett a valódi móka: a gyökerek kiimádkozása a köves talajból.

Sok-sok kisebb, és néhány félbálnányi gyökérdarab kicibálása után a területet megtisztítottnak nyilvánítottuk- ekkorra azonban már úgy nézett ki a vidék, mint egy kiszolgált aknamező. Sebaj, ezen ne múljék, gereblyézgettünk, lapátolgattunk még egy hangyányit, és olyan lett, mint egy terepasztal. A keményen melózó kompánia méltó jutalmaként nem mindennapi ebéd várt minket a menzán: igazi, hamisítatlan Feri bá-féle gulyásleves, fakultatív erős paprikával Mindenkinek bőven jutott, hisz Feri bá semmit sem bízott a véletlenre: közel kispolszki méretű bográccsal érkezett, az asztal is meghajlott a kolosszális méretű lábos alatt. Az ebéd ing alá gyűrése után gyors csapatfotó, majd a dolgos csapat szétszéledt a szélrózsa minden irányába.

Még egy rövid pillantást vetett a brigád az elkészült műre, majd eltűnt a ködös messzeségben. Meg kell mondjam, rég láttam ennyi lelkes kőrösist egy helyen - sokan eljöttek (bár főleg lányok, ami dicséretes, de legközelebb több srácot várunk a melózós összejövetelekre), szerintem lehettünk vagy 30-an, jó időben, jó hangulatban telt a munka.

Gratula minden jelen levő diáknak, és természetesen köszönet a szervező tanároknak is: Braxátor Mariann néninek, Agócs Ági néninek, Zoli bácsinak, Feri bácsinak, valamint István bácsinak a suli gondnokának! 10 pontos volt.

HAJRÁ KŐRÖSI!!!

by: Csorbi

J.D. Salinger: Zabhegyező, II. részlet

2008-10-23T13:09:00.004+02:00

(Előzmények itt.)

Egyébként azon a szombaton volt a futballmeccs Saxon Hall-lal. Ezt a meccset Penceyben állati nagy dolognak tartották. Ez volt az év utolsó meccse, és elvárták, hogy az ember legalábbis öngyilkos legyen, ha Pencey kikap. Emlékszem, akkor délután úgy három óra körül, vagy mikor, fenn voltam a Thomsen-dombon, a mellett a link ágyú mellett, ami még a polgárháborúból maradt ott - ismered az ilyen mesét. Onnan látni lehet az egész pályát meg a két csapatot, ahogy kalapálják egymást szorgalmasan. A tribünt nem láttam valami fényesen, de hallottam, hogy üvöltenek dübörögve és iszonyú erővel a Penceynek, hiszen úgyszólván az egész iskola kinn van, rajtam kívül, és a Saxon Hallék égnek, mint a rongy, mert a vendégcsapat alig hozott magával szurkolót.

Lányok sohase nagyon voltak kinn. Csak a felsősök hozhattak lányt. Rémes egy iskola volt, akárhogy nézzük is. Én az olyan helyeket szeretem, ahol legalább egy-két lány lődörög, ha egyebet nem is csinál, csak az orrát fújja vagy vihog, vagy mit tudom én. Selma Thurmer, a diri lánya, gyakran kidugta az orrát a meccsekre, ő viszont nem az a típus, akiért az ember eleped. Ámbár egész rendes lány. Egyszer mellette ültem a buszon Agerstownból jövet, és beszélgettünk. Bírtam a dumáját. Nagy orra van, a körmei tövig rágva, szinte véresek, a fején meg olyan nyavalyás műhaj, amilyet mostanában viselnek, de őt valahogy sajnálni kellett. Azt szerettem benne, hogy nem tömött azzal a maszlaggal, hogy milyen nagyfiú az ő apja. Biztos tudta is, micsoda genny alak.

Azért voltam fenn a dombon és nem a meccsen, mert éppen akkor jöttem vissza New Yorkból a vívókkal. Én voltam a csapat intézője, a fene ette volna meg! Nagy vicc! Reggel mentünk be New Yorkba, a McBurney-iskolával volt az összecsapás. Csak aztán mégse. A tőröket, az egész felszerelést, minden vacakot azon a rohadt földalattin hagytam. Persze nemcsak az én hibám volt. Folyton fel kellett ugrálnom, és a térképet lesnem, hogy tudjuk, hol kell leszállnunk. Így aztán már fél háromra visszaértünk Penceybe, vacsoraidő helyett. Visszafelé a vonaton kiközösített a csapat. Bizonyos szempontból egész mulatságos volt a dolog.

A másik ok, amiért nem mentem a meccsre, mert a jó öreg Spencerhez, a történelemtanáromhoz mentem elbúcsúzni. Influenzás volt, sejtettem, hogy a karácsonyi szünet előtt már valószínűleg nem jön be. Írt, hogy látogassam meg, mielőtt hazamegyek. Tudta, hogy a szünet után már nem megyek vissza Penceybe.

Ezt elfelejtettem mondani. Kicsaptak. Világos volt, hogy karácsony után már nem megyek vissza, miután négyből elhúztak, és nem is nagyon törtem magam, meg minden. Figyelmeztettek egy csomószor, hogy törődjem a dolgokkal, főleg negyedév táján, amikor a szüleim is eljöttek, és tárgyaltak az öreg Thurmerrel, de nem izgattam magam. Így aztán kinyírtak. Penceyben gyakran nyírnak ki embereket. Ebben akadémiai színvonalú. Tényleg.

(Folytatjuk!)

Emlékezzünk vissza a tavalyi gólyaestre

2008-10-20T16:26:00.006+02:00

Közvélemény kutatásunk eredményeként a következő vélemény alakult ki a tavalyi gólyabálról.

Vissza a múltba:

A 2007-es gólyabálról átlagosan kialakult vélemény, hogy mindenki jól érezte magát.

"Nagyon jól, az életem egyik legjobb napja volt."

"Mókás volt, bár nem sok mindent kellett csinálnunk. "

A többség semmit se változtatna a programokon, bár akad, aki szívesen átalakítaná.

"Olyan programot tennék bele, amivel megismerheti a gólyákat mindenki."

"Semmit [nem változtatnék], talán még több poénkodást."

A tavalyi gólyabál lényegében mindenki szerint jól sült el, de még így visszagondolva is sok dolgot tennénk máshogy, például a műsor összeállítását tekintve, de volt olyan is, aki nem tudta eldönteni.

"A műsorunk volt a legjobb! Na, jó, az egész jó volt, csak a tekercsosztás nem tetszett."

"Jó volt, bár lehetett volna összeszedettebb."

"Tavalyi gólyabálunk? Hát nem tudom, jó volt, bár előtte még nem voltam gólyabálon."

A vélemények megoszlanak a 10-esek körében a tekintetben, hogy nehéz vagy egyszerű volt-e összerakni a saját műsorukat.

"Nehéz, nehezen akart összejönni, de sikerült és jó lett szerintem."

"Jóidőbe beletelt, mire végeztünk az egész szervezéssel, pláne, hogy még alig ismertük egymást. A legtöbb délután gyakoroltunk és végül - ha nehézkesen is - de jól sikerült. "

"Nehéz, mert mindenki mást akart és máshogy."

"Nem volt nehéz, mert az egész osztály együtt dolgozott."

A 9-esek egy felkészült, jó, ötletes műsorra számítanak az idén is.

"Remélem, jó lesz és mostmár végre én nézem őket!"

"Remélem, olyan jó élmény lesz nekik is, mint nekünk tavaly."

"Biztos valami jót találnak ki..."

Tanácsaink az ifjú gólyáknak a gólyabálhoz:

"Legyetek éberek és hozzatok úszósapkát!"

"Nem kell hosszú, inkább lényegretörő, vicces műsorral készüljetek."

"Kössétek fel a gatyátokat!"

"Érezzétek jól magatokat!"

"Menjetek sokan a táncparkettre!"

Éljenek a gólyák! ;) Találkozunk október 22-én 19.00-kor!

Szombat munkanap

2008-10-15T16:07:00.003+02:00

Reméljük senki se felejti el, hogy okt. 18-a munkanap, így be kell jönnünk a suliba.

De ne csüggedjünk, lesz plusz egy iskolamentes napunk! :)

Gólyabál

2008-10-15T15:31:00.005+02:00

Mint már biztosan tudjátok ismét eljön az a pillanat ahol a kis kilencedikeseket
gólyává avatják.
Ez az esemény Okt. 22-én lesz [19:00], szerdai nap,
de ne ijedj meg, csütörtöktől már megkezdődik az őszi szünet.
Gyertek el minél többen, és nézzétek végig a 9.A és a 9.B műsorait, és a felavatási szertartást! ;)

Capture the Flag!

2008-10-14T19:18:00.004+02:00

2008. szeptember 19-én, pénteken, este 7 órakor találkoztunk a Bazilika előtt, sok-sok ismeretlen emberrel (körülbelül 400-500 főt számláltunk összesen). Egy Keresd a zászlót! (Capture the Flag) nevű játékon vettünk részt, amit a Negyedik Köztársaság néven ismert szervezet rendezett.

A játék lényege, hogy megszerezd a másik csapat zászlóját és azt a saját területedre vidd anélkül, hogy a védők elkapnának. Szóval találkoztunk 7-kor és a csapatvezetők felcimkéztek minket aszerint, hogy a piros vagy a sárga csapatba tartozunk. Mi a sárga csapat védői lettünk, akiknek a feladata a zászló védelme. Sok emberrel kerültünk kapcsolatba, hiszen kommunikálni kellett a csapattársainkkal (egyébként az emberek mind nagyon közvetlenek és kedvesek voltak, mindenkivel lehetett beszélgetni). A játék kb. 3 órán át tartott. Védői szerepünkből kifolyólag rengeteget futottunk, de a játék hevében ném éreztük magunkat fáradtnak. (Ugyanis a védő feladata nem csak a zászló védelme, hanem a másik csapat támadóinak saját térfelükre való visszaüldözése is, ami egy fogócska szintjén képzelhető el.) Egy csapat kb. 200-250 embert számlált.

A játék ingyenes, csak jókedvet és energiát igényel (és persze aktív részvételt). A csoportvezetők jófejek, könnyen lehet velük beszélni és ha valamit nem értesz, szívesen elmagyarázzák. Nem csak Budapest területén, hanem más városokban is megrendezésre szokott kerülni ez a játék (általában 2 hetente, legalábbis minket így informáltak).

Hogyha te is kedvet kaptál a zászlókereséshez, vagy csak egyszerűen kíváncsivá tettünk, akkor látogasd meg a szervezet honlapját, ahol találhatsz videókat és pontosabb információkat a játékról, valamint az elkövetkezendő rendezvények időpontját is innen tudhatod meg.

Mi nagyon jól éreztük magunkat, sokat nevettünk (és futottunk), úgyhogy bátran tudjuk ajánlani mindenkinek, hogy vegyen részt a játékban! :)

Márjám és Szani

(és lélekben: Gyuri, Lili és Timi) / 10.B

Új rovat! Irodalmi részletek!

2008-10-11T16:56:00.003+02:00

Ezentúl igyekszünk időről-időre olyan irodalmi regényrészletekkel szórakoztatni benneteket, amelyekről úgy gondoljuk, érdemes elolvasni őket. Az első választásunk egy abszolút nektek való regény: a Zabhegyező. Nem tudom, hallottál-e már róla, de csak olvass bele - szinte biztos, hogy egyik kedvenceddé válik!

- az irodalmi rovat szerkesztője -

J.D. Salinger: Zabhegyező

(I. részlet)

ELSŐ FEJEZET

Hát ha tényleg kíváncsi vagy rá, először biztos azt szeretnéd tudni, hogy hol születtem, meg hogy milyen volt az én egész tetű gyerekkorom, meg hogy mik voltak a szüleim, mielőtt beszereztek engem, meg minden, szóval hogy egy ilyen Copperfield Dávid-féle marhaságot adjak le, de ehhez nincs kedvem. Először is unom ezt a témát, másodszor a szüleimet sorba megütné a gutman, ha nagyon mélyre találnék túrni a dologban. Az ilyesmire rém érzékiek, főleg az apám. Rendesek is, meg minden, nem mondom, de rém érzékiek. Ebből úgyse lesz itten életírás, vagy mit tudom én, csak azt akarom elmondani, hogyan zsongtam be tavaly karácsony táján, amiből aztán olyan nagy lerobbanás lett, hogy ideküldtek összeszedni magamat. Vagyis azt, amit már D. B.-nek is elmondtam, a drága bátyámnak, tudod, aki Hollywoodban van. Nincs túl messze ettől a nyomor helytől, majdnem minden hétvégen meglátogat. Jövő hónapban kocsin visz haza a diliházból, persze csak ha elengednek. Most vett egy Jaguárt. Egy olyan kis angol tragacs, tudod, kétszázzal fut óránként. Majdnem négyezerbe van neki. Most vágott zsebre egy csomó dohányt. Azelőtt nem szokott, mikor még otthon lakott, és rendes író volt. Ő írta azt a bombajó novellás kötetet, a Titokzatos aranyhal-at, ha még nem hallottad volna. A legjobb benne a Titokzatos aranyhal. Egy kis krapekről szól, aki senkinek se engedi az aranyhalát megnézni, mert a saját pénzén vette. Halálos volt. Most Hollywoodban van D. B. Tisztára elkurvult. Ha van valami a világon, amit utálok, az a mozi. Ne is mondd.

Azzal a nappal kezdem, mikor otthagytam Penceyt. A Pencey egy gimi Agerstownban, Pennsylvaniában. Biztos hallottál már róla. Vagy a hirdetését láttad legalább. Legalább ezer folyóiratban hirdet: egy menő tag lovon átugrat valami akadályt. Mintha az ember Penceyben folyton csak lovagolna. Lovat nem is láttam, még a környéken se. És a lovas kép alatt a szöveg: 1888 óta formálunk növendékeinkből kiváló, tiszta gondolkodású ifjakat. Már aki ezt beveszi. Semmivel sincs több nyavalyás formálás Penceyben, mint akármelyik más iskolában. Én senkit se ismertem ott, aki kiváló és tiszta gondolkodású lett volna. Talán kettőt. Még jó, ha. És azok biztos már úgy kerültek Penceybe.

(Folytatjuk!)

GIMI SAROK

2008-10-09T18:42:00.005+02:00

Mi már tudjuk mi lesz a Gimi Sarok sorsa...

Szavazz, mert minket érdekel a Te véleményed is!
[ld.: jobb oldalon]

Akáctalanítás

2008-10-09T18:22:00.003+02:00

Hahó, emberek!

Október 11-én AKÁCTALANÍTÁS lesz a suliban.
9.00-kor veszi kezdetét ez az izgalmas közösségi program,

szenzációs gulyás party keretében, amit Zoli bácsi készít el
[kihagyhatatlan(!!!) és garantáljuk, hogy nem maradsz éhes]!
Kössük össze a kellemest a hasznossal, gyere Te is és igazi élményben lesz részed!

Vár Téged az akácfa!

ui: A munkáskesztyűt el ne felejtsd!

2008-09-20T15:58:00.002+02:00

Gólyatábor 2008 - 9.a

2008-09-20T15:46:00.003+02:00

Gólyatábor

Elérkezett a nagy nap. Vasárnap reggel, igaz kissé fáradtan, de mindenki ott volt a Stadionoknál reggel fél 7 kor.

Mielőtt felszálltunk volna fekvőztünk és guggoltunk egy párat, hogy felébredjünk. A buszon már megvolt a hangulat, beosztották a csoportokat, énekeltünk is, hamar eltelt az a két óra. Megérkeztünk. A nasikat, tisztálkodó szereket, egyéb sminkcuccokat magától értetődően elvették tőlünk. Később persze visszakaptuk, mivel 31 gyerek fürdés nélkül elég elviselhetetlen…

Bemutatták a hívózenénket,nem sokkal később meg is hallottuk. Összegyűltünk, mint kiderült, a gólyatánc megtanulásának céljából, ami mindenkinek nagyon tetszett, ezért külön hálásak vagyunk. Nem sokkal később elkészítettük csapatkendőinket, kitaláltuk csapatneveinket. Mikor ezekkel elkészültünk, lementünk a Tiszta-tó partjára, ahol csapatonként 1-1 homokvárat kellett építenünk, utána mehettünk pancsolni egyet.

Miután félig-meddig megszáradtunk, mentünk játszani a gátra. Felmentünk, átöltöztünk és indult a kincskeresés, természetesen ez is csapatverseny volt. Logikai játékokkal folytattuk, amiken igencsak sokat nevettünk. Este Titanicoztunk egyet, bár voltak elég kínos dolgok a szoros kötél miatt, de túléltük.

10 órakor lefeküdtünk aludni, de nem maradt ez ennyiben… Hajnali 2kor sikításra és dörömbölésre ébredtünk. A feladatunk az ebédlő feltakarítása volt a pótfogkefével… mivel duplán láttunk, érdekes volt.

Reggel fél 8kor ébresztettek, reggeliztünk, utána a faluban kellett feladatokat megoldanunk, persze szakadó esőben. Délután már sütött a nap, ezért játszottunk. A Pali,Mari és Jani „nevű” játék fárasztott le minket a legjobban, de ezen is nevettük a legtöbbet. Ezután jött a tábor egyik csúcspontja, a buli. Felejthetetlen volt.

Másnap reggel felolvastuk dicsőítő ódáinkat, bemutattuk csapatköszöntéseinket, majd eljött az a bizonyos táborzáró. Megkaptuk az okleveleket (nem változtunk békává, meg ilyenek) és kaptunk Kőrösis egyenpólót. Feri bácsi csinált még egy-két képet, aztán indulnunk kellett a buszhoz. Elköszöntünk a vénektől, akiknek köszönjük, hogy mindig felvidítottak bennünket. Délután 3 körül beért a busz, elbúcsúztunk egymástól, és mindenki ment haza.

Köszönjük ezt a felejthetetlen 3 napot.

by: Urbán Alexandra 9.a

10 perc a bolygónkért!

2008-09-16T16:41:00.008+02:00

A világ sötétségbe borul: 2008.szeptember 17-én 21:50-től 22:00-ig kapcsolj le minden világítást, és ha lehetséges, kapcsolj ki minden elektromos készüléket, hogy a bolygónk "levegőhöz" jusson. Ha a reakció pozitív, akkor ez egy brutális energiatakarékosság.

Mindössze 10 perc, és meglátod, mi történik. Igen, 10 perc a sötétben, gyújtunk egy gyertyát és csak nézzük azt... lélegzünk, ahogyan bolygónk is. Emlékezz, hogy az összefogás erő, az Internetnek pedig hatalma van... sőt, közösen tehetünk valami hatalmasat.

Juttasd el ezt a hírt az összes barátodnak... fogjunk össze szeptember 17-én világunkért!

Üdv,
Csoma szerkesztőség

Gólyatábor 2008 - 9.b

2008-09-12T19:23:00.007+02:00

Nos, hát mi is megéltük a minden évben megrendezett gólyatáborok egyikét, méghozzá a 2008-asat. 3 napos volt [szeptember 4-6]. Mondanom sem kell, hogy a szivatás is része volt az egésznek. De kezdjük az elején…

4-én szépen kimentünk a Stadionokhoz, a buszunk fél hétkor indult. Már akkor nagyon izgatott volt mindenki, alig vártuk hogy leérjünk Sarudra. Mikor végre mindenki örömére leértünk, kedves csoportvezetőink könyörtelenül elvették a kajáinkat, édességeinket, üdítőinket… de nem tudtunk mit tenni, beletörődtünk, és elfoglaltuk a szobáinkat, ágyainkat. Majd megtanultuk a hívószámunkat, amit ha meghallunk, egyből ki kell rohanni a szobák elé [ez a zene mellesleg a Star Wars-nak a híres-nevezetes zenéje volt…]. Aki nem ment ki időre, annak büntetést kellett végrehajtania, vagy fekvőtámaszozni kellett, vagy futni pár kört. Ha többen késtek, akkor légiós fekvőtámaszt kellett csinálni. Az úgy néz ki, hogy lefeküdtök libasorba, felteszitek a lábatokat a mögöttetek álló vállára, és úgy csináljátok a fekvőtámaszokat. Ha nem egyszerre csináljátok, kezdhetitek elölről.

A tábor témája a római légiósok voltak. Ezek után csapatokba osztódtunk, minden csapatnak 2-2 vezetője volt. Felvontuk a zászlónkat, megtudtuk az aznapi programot, majd visszamentünk a szobákba egy kis pihenőre. Kb. 20 perccel később meghallottuk a star warsos zenét, szóval mentünk gyülekezni… kaptunk lapokat, amiken különböző dalok voltak [Ohio, 67-es út, Baj van a részeg tengerésszel, Ha itt lennél velem, no meg amit minden légiósnak ismernie kell: Keleti gót vízen.] Bementünk az ebédlőbe, helyet foglaltunk, és Réka gitározása mellett énekeltünk. Ezután megint pihi, majd megint gyülekező. Most a légiók külön munkálkodtak. Kellett vinni fehér pólót, és azokat festettük be, a légió nevéhez hűen… [Gallok, Pannónia, Afrika, Hispánia].

A pólófestés mellett még kellett írnunk egy csapatindulót is, amit a vacsinál el kellett énekelnünk. A vacsit is mi csináltuk, bográcsban, az egyen pólókban. Mondanom sem kell, mindenki alig várta hogy elmehessen fürdeni, de mondták hogy nem éri meg, mert fogunk még Titanicozni. Nehogy a filmre gondoljatok, ez egy játék. A csapatot jól összehozza, az együttműködés, a csapatmunka, és talán még a bizalom is a lényege. Majd a jövendőbeli gólyák megismerik, akik meg voltak a táborban már ismerik… Ezek után végre elmehettünk fürdeni – sokak örömére – majd aludni. Hát igen, eléggé elfáradtunk, mégis voltak akik hajnali 3-ig beszélgettek… azután pedig jött a hagyományos ébresztés, dobbal, ordibálással, sikítozással. Miután nagy szeretettel felébresztettek, kimentünk futni és tornázni egy kicsit a főútra, utána visszamehettünk aludni… [amúgy reggelre mindenki sokkal pihentebb lett, mint máskor, szóval nem rossz dolog ez ].

Második nap… Ébresztés 8-kor, onnantól kezdve 9-ig reggeli. Én személy szerint rákattantam Zoli bácsi kakaójára, egész nap azt vedeltem. Reggeli után kaptunk egy kis felvilágosítást az aznapi programról, 10-tól 15h-ig akadályverseny volt… hát abban a fincsi melegben csodás volt, azt kell mondanom, de kibírtuk. Az első állomáson Attila és Ádám vártak minket, a patak feletti hídnál… olyan szép feladatot kaptunk; a tök redvás vízbe bele volt dobva egy ásványvizes üveg, amit ki kellett halásznunk. Oké, megoldottuk ezt is. A következő állomáson a feladat abból állt, hogy pár métert kellett mennünk. De nem csak úgy simán, korlátozva volt a földön lehető lábak és kezek száma. Miután a mi csapatunk elhagyta az állomást, egyik légiósunkat folyamatosan hívta egy másik légióba tartozó egyed, kinek neve Geri. Mi nem értettük, miért hívta mindig, de aztán kiderült hogy azért mert eltévedtek a full egyenes úton, ezúton szeretnék nekik itt is gratulálni. A harmadik állomáson a két Tomi várt minket, két feladattal. Az egyik az volt, hogy le kellett ülni egymás mögé, a lábunkat az előttünk ülő ölébe kellett tenni, és úgy kellett tenni egy 180 fokos fordulatot. Ez nem sokaknak sikerült, azt hiszem senkinek.

A másik feladat egy történet volt. Minden légiónak más, amit este elő kellett adni. Kedves Tuboly barátunk nekünk egy kamu történetet mesélt el, mikor én ezt megtudtam lehülyéztem és így futottam 14 kört… A negyedik állomáson Zoli bácsi, és osztályfőnökünk, Mariann néni voltak, akik megetettek minket finom májkrémes kenyérrel. De a kajálás előtt még volt egy feladatunk. Egy két fa közötti kötélen át kellett emelni egyenként a csapat embereit, ami megint csak segítette az együttműködést közöttünk. Ezek után mentünk a következő állomásra, ahol Anett és Helga várták a csapatokat. A csapatból valakinek be kellett kötni a szemét, és ki kellett raknia egy kirakót, a mi irányításunkkal. Miután megszenvedtünk ezzel a feladattal is, kaptunk jégkrémet. A mi csapatunk összeismerkedett néhány túlpirított magyar tesókával, akiket hívjunk bargányoknak. Egészen a következő állomásig nem tudtuk mi sem, mit jelent ez a szó, de most már egy örök életre megjegyezzük.

Azon az állomáson ott volt szinte az összes csoportvezető, a Vének Tanácsának tiszteletre méltó tagjai is [Ricsó, Csorbi és Andor]. Csorbi [aki úgy ki van gyúrva, mint Brad Pitt] megtanított minket íjászkodni, így nem esett nagyon nehezünkre lenyilazni egy képet, amin bargányok voltak. Sőt, az sem esett nehezünkre, hogy egy bálát megdobjunk egy hegyes bottal. Ezután mentünk a táborba, és lepihentünk, ettünk, és elkezdtünk dolgozni azon, hogy adjuk elő a történeteinket, amit Tomiék meséltek… Az előadások zseniálisak lettek, kivéve egyet, amiről nem kívánunk beszélni. Ezek után bulizhattunk egyet az ebédlőben, ami nem csak a gólyáknak szerveződött. Bizony ám… Persze lehet, hogy mégis, és Mariann néni is gólyának érzi magát, ugyanis ő is beszállt bulizni.

Persze nem vagyunk egyformák, nem szeret mindenki bulizni, páran kint beszélgettek, páran pedig a szobákban. Mikor vége volt a bulinak, mindenki rohant fürdeni, ugyanis nagyjából ugyanolyan büdösek voltunk mint előző nap, mert a füstszagú egyen pólóinkban kellett lennünk egész nap, abba még bele is izzadtunk, szóval jó volt…

Másnap eljött a hazaindulás napja; vártuk is meg nem is. Egyrészt fáradtak voltunk, és mindenütt jó, de legjobb otthon, de mégis nagyon jó volt a gólyatábor és mindenki nagyon jóba lett mindenkivel.

by: Schlekmann Bejá 9.b

Elkezdődött a 2008/2009-es tanév.

2008-09-09T16:20:00.008+02:00

09.01-től újra mindenki koptatja a padokat, a Csoma blog is igyekszik naponta frissülni.

Kérjük írjatok nekünk minél több

megjegyzést,

verset,
művet,
fogalmazást,
aranyköpést,
interjút,
nyári élményt,
beszámolót,
könyvajánlást,
programajánlást,
véleményt akármiről!

Itt informálódhatsz, ide küldhetsz levelet :

csomaszerkesztoseg@gmail.com

vagy fordulj a suliba a 10.b-hez [nem harapnak]! :)

Nyertünk!

2008-06-17T13:28:00.001+02:00

Nyertünk!
Az aces (Academy of Central European Schools) februárban pályázatot hirdetett „Learning to Live Together : Intercultural Dialogue in Europe” címmel. Naná, hogy neveztünk. Találtunk egy horvát és egy cseh iskolát, akikkel együtt 2008. tavasza és 2009. márciusa között egymást meglátogatva kutatgatjuk majd egymás ünnepi (karácsonyi, húsvéti és egyéb) szokásait és városaink csodáit.
Az elnyert támogatás 1200 euro, melyet teljes egészében a pályamunkában említett célok megvalósítására kell fordítanunk. (Főként utazási költségek.) Az érintett korosztály: 13-16 év.
Ha szívesen részt vennél a pályázat megvalósításban és a csereprogramokban, és ráadásul elfogadhatóan kommunikálsz angolul, keress meg a 208. teremben vagy küldj e-mailt a totkat@mailbox.hu címre!
Tóth Kati néni

Árny alatt

2008-06-10T20:59:00.003+02:00

Árny alatt

Mi 9.B-sek meglátogattuk az „Árny alatt” kiállítást a régi Hősök Terei iskolában. Saját bőrünkön tapasztalhattuk hogy boldogulnak a vakok a hétköznapokban. Az elsötétített termekben különböző helyszíneken kellett végigmennünk „vakokként”.

Az első helyszín egy erdő volt, ahol közelebbről is megismerhettük a fákat. Ezután egy mező következett. Itt komposztládát, szénakazalt, tűzrakó helyet találhattunk. A vakok legnagyobb akadályával, az úttesten való átkeléssel találtuk szembe magunkat. Ha élesben ment volna a helyzet páran ott maradtunk volna. Elég nehéz feladat következett, át kellett mennünk egy hídon, mely alatt patak csordogált, és eljutottunk egy mólóhoz, és ha MI 9.B-sek nem lennénk ilyen ügyesek akár bele is eshettünk volna a vízbe (ami csak bokáig ért). Sétálhattunk egyet egy parkban, ahol biciklit találtunk a padok és a kuka mellett. A park mellett lakó Mari nénit is meglátogattuk a szobájában, aki megterített nekünk és aki nagyon fáradt volt megpihenhetett az ágyában.

Ezután jött az a rész, ami az osztálynak leginkább tetszett: zenéket ill. embereket kellett meghallgatni, akik között vak előadók is voltak. Mikor meghallottuk az Oroszlánkirályt, mindenki táncolni és énekelni kezdett. Ezzel véget is ért programunk első fele. Mint később megtudtuk, az egyik vezetőnk csak 2%-osan látott, amit észre sem vettünk rajta.

A program második felében különböző tevékenységeket végezhettünk; pl. vak ping-pong, Braille írógép, fehér bottal járás bekötött szemmel, vakolvasás. Nagyon jól éreztük magunkat ebben a két órában! Mindenkinek ajánljuk, június 15-ig.

By: Niki, Eve, Panka

DSE tanévzáró túra

2008-06-08T15:51:00.001+02:00

(2008. május 29.)

A tanévzáró túráknak többnyire különleges hangulata szokott lenni. És most nem is elsősorban arra gondolok, hogy – mint minden olyan eseményen, melynek nevében a „záró” szó szerepel – az embernek kissé szomorú hangulata támad, átérezvén, hogy valami megint véget ért, mert ilyenről szó sem volt, bár, meghallván, hogy a központi túrákat meghírdető szervezet szerint a jövő évi kirándulásokat milyen csekély mértékben támogatják, még el is szontyolodhattunk volna. A fő hangulati tényező azonban sokkal prózaibb dolog volt: a nagy meleg. Ilyenkor a nyár küszöbén már nagyon megizzad az ember, főleg, ha hegynek fel, völgynek le közlekedik. Na de ne szaladjunk ennyire előre, haladjunk csak időrendben.

Reggel fél hétkor találkoztunk az Elágazáson. Elég sokan voltunk: tizenheten. Körülbelül másfél óra múlva érkeztünk meg Solymárra, ahol megmászva egy dombot, megszemléltük a Szarkavárnak a romjait. Itt egyébként állítólag ásatási munkálatok folynak, azonban, őszintén megvallva, mi ennek nem sok nyomát láttuk. Mindenesetre volt ott egy fából összeeszkábált kis kilátó, mely az egyik bástyát volt hivatott helyettesíteni, s ahonnan igen szép kilátásban gyönyörködhettünk. A várat elhagyva nekivágtunk a sűrű rengetegnek, ahol már egy kissé hűvösebb volt az idő. Itt kezdődött az előbb már említett hegyre fel, völgybe le rész, melyből ez utóbbit különösebben nem bántuk, ez előbbi viszont annál több kellemetlenséget okozott. De végtére is milyen unalmas lenne sík terepen túrázni! És mennyivel szebb a táj, ha nem velünk egy vonalba nézünk el egy messzi pusztára, hanem felülről csodáljuk az alant elterülő erdőséget és a távolban látszó házakat! Utunk folyamán többször is lepihentünk, egyszer rövid ideig azon a réten, ahol előző évben az utolsó túrákon esedékes díjkiosztás volt, máskor kedvenc helyünkön, a Vera-pihenőnél, mely tulajdonképpen nem más, mint egy egyszerű útelágazás az erdő közepén, és amelyről a legutóbbi alkalommal csak nagy nehezen hittük el, hogy valóban - még a térképen is jelölt - pihenőhely.

Utunk végén, mikor már mindenki elátkozta a bosszús isteneket, akik a nagy melegért voltak felelősek, megérkeztünk egy kis épület udvarára. Itt már jó néhány csapat gyülekezett. (A puhányok! A rövidebb útvonalat választották!). Egy kis kötélhúzás után megnéztük a díjkiosztást. Közülünk Braun László ezüst, László Flóra pedig bronz fokozatot szerzett a túrázáson való lelkes és kitartó részvételért, illetve ezen túlmenően még különféle tárgyi jutalmakkal (tengerészzsák, láthatósági mellény, nyakba akasztható kulcstartó, kitűző) is díjazták őket. Mellesleg nem ez az első eset, hogy iskolánk tanulóinak teljesítményét elismeri a központi túrabizottság: már Csorba Máté és Udud Levente is megkapták a bronz fokozatot egy korábbi évadban.

A díjkiosztás után elindultunk vissza Pestre. Mielőtt azonban még hazamentünk volna, a csapat nagy része ellátogatott a Hősök terére, ahol a Nemzeti Vágta miatt hatalmas felhajtás volt. Maga lóverseny nem nyerte meg különösebben a tetszésünket, egyébként is, a lovasok még csak próbaköröket tettek, az igazi versenyre vasárnap került sor. Az Andrássy út lezárt szakaszán felállított bódék (amelyek közt annyi ember nyüzsgött, mint egy bécsi vásárban) nyújtotta hangulat viszont annál nagyobb hatást gyakorolt ránk, nem hiába jegyezte meg egyikőnk, hogy úgy érzi végre, mintha egy európai fővárosban lenne.

Miután tehát kigyönyörködtük magunkat a különféle népi hangszerek keltette zenében, az ínycsiklandozó ételekben és egyéb furmányos és ötletes portékákban, hazamentünk, hogy kipihenjük az aznapi fáradalmainkat. Mert bármilyen kellemesek is, azért azt meg kell vallani, hogy néha igen fárasztóak ezek a túrák, nem annyira a táv, mint inkább a korai kelés, no meg az időjárás miatt.

Jurecska Attila 11. a

Egy kis propaganda

2008-06-08T15:49:00.003+02:00

Először is szeretném mindenkinek a figyelmébe ajánlani a következő weboldalt, ahol rendszeresen megjelennek kirándulásokkal kapcsolatos pályázatok, s ezekkel példának okáért támogatást lehet kapni egy eljövendő osztálykirándulásra. Mi már pályáztunk egyszer és kaptunk is egy kisebb összeget. Tehát megéri!

Másodszor egy kéréssel fordulnék hozzátok, ugyanis egy kirándulásról készített versem megjelent a honlapon egy verseny keretében, ahol a győztes a legtöbb szavazatot kapott alkotás írója lesz. Kérlek titeket, minél többen adjátok le voksotokat a Sarudiászra! Szavazni a kezdőlap alján lévő sötét felületen lehet.

Jurecska Attila, 11. a

Versek egy diák tollából

2008-06-08T15:44:00.001+02:00

Kis csillagom

Olyan szép az élet gyertyafényben,
Kis cseppnyi meleg, hidegben, télben.
Sok nagy csillagból egy csillog velem,
S közelről érzi két tenyerem.

Csillagom ne hullj, el ne hagyj engem,
Kicsi fényed, lelkemmel megmentem,
Szememben égsz, égsz ottan örökké,
Csillagok gyúlnak holt fényed köré.

Vigyázok rád én, édes csillagom,
Ki ne aludj kincsem, azt nem hagyom!
Gyufácskát alád gyöngén berakok,
Szememmel picike fényt elkapok.

Szállj magasra kedves jó barátom,
Menj az égbe lelkem, nagy csillagom,
Nézlek téged este ide lentről,
Nem feledkezem két gyöngyszemedről.

Nehéz az ajtó...

Nehéz az ajtó, mikor kattan tárva-nyitva,
Mikor a zár kattanására, egy-egy fájdalmas könnycsepp hull,
Nedves szemekkel, szeretteitől búcsúzva,
Fájdalmasan lépve, méreggel kezében, kilincshez nyúl.

Társa, jó barátja, félig üresen, hidegen kezében,
Sietve menne, ijedtében futna gyorsan,
Szúró fájdalom, méregtől csillapítva szúrja szívében,
Elmenekült, senki se tudja, elzárta szívét gondosan.

Felelősség, menekülés, fájdalom: sok jutott őneki,
Tán nem gondolta végig, hogy hasonló vár rám,
Nem csak ő van, mi is, hisz szenved itt mindenki,
S én jobban szenvedek, hisz őt keresném folyton, és várnám.

Vártam őt hiába, gondoltam hogy gyűlöltem,
Majd óvva és vigyázva, gondoltam tényekre,
Hagytam, hogy megértsem, tán elfogadna engem,
S a sötét árny rászáll ő, s az én lelkemre.

Simó Áron 8.b

Lenn Délen...

2008-06-07T23:03:00.003+02:00

9.B, Harkány és környéke.

Nagyszerű három napunk volt, holott végig esett az eső. Egyelőre hadd beszéljenek magukért a képek, később talán írunk egy kicsit többet is élményeinkről. ;)

Évvégi le/fel/ki/át -értékelés

2008-06-02T16:23:00.005+02:00

Az ehavi szavazás a blog elindulása óta a legtöbb válaszadót vonzotta. Valószínűleg azért, mert ez a téma bizony mindannyiunkat érint. A szavazás kérdése így hangzott: "Miből állsz a legrosszabbul?" Röviden összegeznénk, mi sült ki belőle. (A lezárult szavazást bal oldalon lentebb megtalálod.)

Mielőtt az eredményekre térnénk, fontos tisztázni, mit is jelentett a kérdés. Két okból is fontos ugyanis a kapott eredmény. Egyrészt kicsit megnyugtathat, hogy nem csak te állsz rosszul egy-két tárgyból. :) Másrészt név nélkül, statisztikai jelleggel elárulja a tanároknak, mely tantárgyakból vagyunk gyengébbek. Ebből kicsit következtethetünk az iskola erős és gyenge oldalaira, vagyis, hogy mely tárgyak oktatásában mennyire kiemelkedő a Kőrösi. Ugyanakkor túlzott engedékenységet is jelezhet bizonyos "kevésszer jelölt" tantárgyak esetén az eredmény.

Szándékosan nem azt tudakoltuk, miben vagy jó. Nem azért, mert azt gondoljuk, hogy nincs ilyen, hanem épp azért, mert feltételeztük, hogy több tárgyból is jeles osztályzatod lesz év végén. Viszont attól, hogy valamire azt jelölted, hogy ebből a tantárgyból állsz a legrosszabbul, nem feltétlen jelenti azt, hogy 4-esnél rosszabb osztályzatod lesz belőle. Persze nagyjából így is hűen tükrözik az eredmények a suli köreiben "sikeresebb" és a kevésbé jól menő tárgyakat. A siker és sikertelenség mögött itt éppúgy meghúzódhat a tantárgy és a tanárok iránti (nem)szeretet, mint a technofóbia.

Nem véletlen említettem a technológiától való félelmet, hiszen a szavazók 34%-a saját bevallása szerint fizikából áll a legrosszabbul. Valószínűleg a tárgy komplexitása, a részkészségek hiánya és a nehéz érthetőség is befolyásolta ezt a "kimagasló" eredményt. Sajnos a második helyen végzett (18%) matek épp egy olyan részkészség, melynek hiányában nehezen érthető a fizika. A negatív dobogó harmadik fokán a kémia (11%) áll, de ezt például a zavaros évkezdés és a tanárváltások is indokolhatják.

Kétségkívül jó eredmény azonban, hogy a magyar csupán 2, a történelem pedig csak 6% számára nehéz annyira, hogy a legrosszabb jegyet kapják belőle év végén. Még az is lehet, hogy ők az összes többi tárgyból jelesek lesznek. De hogy mennyire volt igazam, majd ti megmondjátok. A megjegyzések írása továbbra is bárki számára nyitott lehetőség!

by: dee

Osztálykirándulások, Nyár

2008-06-01T13:22:00.006+02:00

Sziasztok!

Nem sokára itt vannak az osztály-ki-rándulások. :)
Szívesen várjuk élménybeszámolóitokat, hogy milyen helyeken voltatok, hova érdemes elmenni, mit láttatok, milyen arrafele a levegő.

És nemsokára itt a nyár. Beach, party, kreativitás.
Lepötyögheted nekünk, hogy milyen volt akár egy koncert hangulata, vagy éppen milyen gondolatok jutottak eszedbe a patakparton ülve.
Esetleg ha egy balatoni naplementét festettél le, scanneld be és küldd el nekünk!

Mert mi nyáron is itt vagyunk.
mert www.csomablogspot.com
NYÁRON IS :)

by: najtii

Mit kínál e hétvége Budapesten?

2008-05-30T14:37:00.005+02:00

Itt a péntek délután, kicsit utánanéztünk, mi mindennel üthetnénk el az időt ezen a hétvégén. Persze pénztárcátokhoz igazodva három INGYENES programlehetőséget ajánlunk! ;) Előre felhívnám a figyelmet kcss megjegyzésére is, mely az Évzáró Túrát ajánlja figyelmetekbe a cikk alján.

Először is ma és holnap kerül sor Belváros-Lipótváros szokásos fesztiváljára a Szabadság téren és környékén. Sokféle szabadtéri program és kóstoló mellett koncertekre is sor kerül. Például fellép a Kaukázus, a HS7, az Eric Sumo Band és a Quimby nevű remek alternatív rock formáció is. A rendezvény teljesen ingyenes, de úgysem bírod majd ki, hogy meg ne kóstolj egy kürtős kalácsot. ;) A részletekért nézd meg a programot.

Szombaton és vasárnap pedig a Nemzeti Vágta eseményeit követhetjük figyelemmel a Hősök terén, míg az Andrássy út "Vágta Korzóvá" avanzsáltatik és ingyenes omnibuszjáratokat közlekedtet. A program keretein belül lesz népi kézműves vásár és többféle lovasbemutató is a Városligetben. Itt is lesznek koncertek: többek közt meghallgathatod a Csík és a Ghymes zenekarokat, ha ezt a műfajt kedveled. A fő esemény mégis a lóverseny lesz, ahol is hazánk közel száz városából és falvából érkeznek a zsokék. A Hősök tere körül két és fél kört tesznek meg minden futamban, hogy eldőljön, ki kerül az elő-, közép- és végül a vasárnapi döntőbe. Természetesen ez a program is ingyenes.

Ám ha extrémebb szórakozásra vágysz, akkor se maradj otthon! Vasárnap délben ugyanis megcsodálhatod a II. Red Bull Ládaderbi több, mint 70 kreatív járgányát a Citadellánál. Ne hidd, hogy az otthon tákolt roncsokkal nem lehet sokat kaszálni! A Ládaderbi verseny külön-külön értékeli a kreativitást, az irányíthatóságot, a gyorsaságot és a trükközést is. E hétvégén tehát érdemes lesz felkapaszkodni a Budai hegyekbe is. Éljen az ingyen roncs-mulatság!

Reméljük, sikerült kedvet csinálni a hétvégéhez. Ha ránk hallgatsz és megnézed bármelyik programot magadnak, akár aktívan zúzol a koncerteken, akár a Ligetben pihened ki az iskolát - semmiképpen nem fogsz unatkozni! :)

by: Debby

Dirty Funky, avagy a stílus

2008-05-27T16:53:00.006+02:00

Tudtommal elég sok sportot szerető egyén jár a mi kis szeretett iskolánkba. Szűkebb körben itt most a táncra gondolok, ami inkább lányok körében elterjedtebb, de azért fiúk között is akad egy pár. :)

Körülbelül 6 éve vált részemmé ez az életforma, amit nem is bántam meg, beleivódott a mindennapjaimba, a legnagyobb szenvedélyem. Kezdtem musical és show tánccal, aztán elkerültem a jazz és hip-hop felé, most pedig a funky-nál, newstyle-nál tartok. Igen, a barátaim ezt már kívülről fújják. :P Úgyhogy megragadom az alkalmat és bemutatom mostani (és remélhetőleg további) tánciskolámat és annak stílusát, ami Magyarországon még eléggé gyerekcipőben jár, de már nagy hírnévnek örvend: a Dirty Funky-t.

Mi is az a newstyle? Igazából eléggé összetett, sok stílust magába foglal: különböző izolációkat (hullámmozgásokat), street stylet, afrot, funkyt, hip-hopot, jazzt, krumpot, kicsi kortárst is, továbbá az egyéb utcai stílusú táncok elemeit. Mindenképp ez hozza ki az emberből a legjobban az egyéni mozgáskultúrát, improvizációs készséget is fejleszti, ami egy táncosnál- szerintem- elengedhetetlen. A 1,5 -2 órás edzések alkalmával belekóstolunk különböző jóga, kardió, fitness, illetve pilates gyakorlatokba, erősítésnél főleg a karra, hasi mélyizmokra, oldalra, combra dolgozunk, de természetesen az intenzív nyújtás sem maradhat el. Az utolsó 15-30 percre maradnak a kisebb koreográfiák, melyek általában mindig mások, és különböző stílusokba belekóstolnak, amik így nemcsak a tánc megtanulását segítik, hanem hogy kifejlesszük egyéni mozgásunkat. Középhaladó órákon néha lehetőség adatik egy kis improzásra is, a tanár által adott zenére, így megcsillogtathatjuk egyéni tudásunkat - ami személy szerint az egyik kedvenc részem. :)

Persze azért essen pár szó e stílus egyik fő magyarországi képviselőjéről, tanáromról: Börczi Barbaráról, alias Bubiról. 17 éves korában kezdte a Blacktime csapatánál elég nagy túlsúllyal, s mivel nem volt színpadképes, így egy évre felfüggesztette táncos életvitelét és 8 hónap alatt 35 kiló súlyfeleslegtől szabadult meg, majd 19 éves korától kezdve 3 évig a Blacktimehoz visszatérve versenyzett itthon és külföldön is egyaránt. 3 év után otthagyta a tánccsoportot akkori párjával, Kurucz Sándorral és megalapították a Dirty Funky-t. Azóta Sanyi távozott, más helyeken oktat, de a Dirty továbbra is él, sőt, még csak most kezdett el igazán élni. ;)

Röviden és tömören ennyi, személy szerint nagyon megszerettem ezt a szinte már életvitelnek nevezhető stílust. Igazán büszke vagyok, hogy ide kerültem és az egyik versenycsoport tagjának mondhatom magam. Bár nem könnyű elsajátítani és hitelesen visszaadni az adott táncot, de mégis olyan szintű önbizalmat adott eddig nekem ezalatt a 7 hónap alatt ez a stílus, amit még sohasem éreztem. :) Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki még nem találta meg a maga stílusát vagy csak szimplán kezdő. Zárásképpen tanáromat idézném, mit gondol a dirtyről: "A Dirty Funky számomra és a tanítványaim számára nem csak egy tánciskola, hanem egy életérzés, egy mottófelvállalása annak, hogy tulajdonképpen nem tartozunk sehová; se nem hiphop, se nem másmilyen behatárolható táncstílus ez, és ebből kifolyólag lassan a legtöbb táncsuliban is a stílusunkat is úgy hívják, hogy a Dirty." :) Fő mottóink: "Szívvel és lélekkel" és "Be better than yesterday" (vagyis légy jobb, mint tegnap- a szerk.).

További infokért látogass el honlapunkra vagy fordulhatsz hozzám is kérdéseiddel. Youtube-on pedig egy-két versenytánc is megtalálható (kulcsszavak: dirty funky). ;) Ha Te is szeretnéd bemutatni a táncstílusodat, akkor írj nyugodtan a szerkesztőségnek!

Üdvözletem mindenkinek.
by: Vicó, 9.B

Galéria - Kérek még! :)

2008-05-24T15:47:00.005+02:00

Sziasztok!

Hú, rengeteg fotót szereztünk be megint! Először is a Föld Napján (ápr.22.) készült Ökofa képeket Mariann nénitől. Köszönjük!

Másrészt kaptunk sok-sok fényképet a Fordított napról is. Aztán a korábbi albumok is kiegészültek, például a KUF-ról van pár új kép. De van még mit kipótolni: a Francia estről csak néhány fotónk van. Ha van otthon pár képed a gépen, hozd be a suliba még a nyári szünet előtt (pendrive-on, CD-n), vagy küldd el a szerkesztőség címére, hogy megoszthassuk a többiekkel! Most pedig irány a Galéria!

Nézzétek, töltsétek, nincs rajt' copyright! ;)

Üdv,

Csoma szerkesztőség

Álmaimban Amerika

2008-05-24T14:32:00.002+02:00

Alább egy kis ízelítő az egykori iskolaújságból. A folyosó hangja visszhangja, 4. évfolyam/1. szám 1990-1991 (?)

Álmaimban Amerika

Amerika nemcsak integet. Itt van az amerikai tanár, valódi. A tanulók már találkozhattak vele angol órán. Nagyon jó, hogy itt van. Csak egy a bökkenő: az, hogy mindenkinek felborítja az órarendjét. Minket is diliházba kerget a sok óracsere, ami nem csak az angoltagozatosokat érinti, hanem olyan osztályokat is, amiknek semmi köze nincs az angolhoz. Az órarendet már lukasra radíroztuk, azt se tudjuk hova kell menni órára. Nemcsak minket tanulókat fáraszt ez sajnos, hanem tanárainkat is. Egyikük érzelmi kitöréséből idézünk: "Itt van az amcsi tanár, fülbevalóval a fülében. Már azt sem tudom hol vagyok."

Tanárunkat meg szerettük volna nyugtatni. Elmagyaráztuk neki, hogy a széken ül, és velünk van órája. Erre még jobban kijött a sodrából (inkább kihoztuk a sodrából). Sajnos ez ellen semmit nem lehet tenni. Maximum optimistán nézzük a dolgokat. Mindenesetre jófej a "fülbevalós amcsi" tanár. Legalább egy kis frissességet hoz a suli életébe.

Ella

2008-05-19T17:46:00.001+02:00

Hiányoznak a fák, az emberek,
Amint szélben falevél hempereg
Úgy hemperegtem, én viharos életben,
S egyet tudtam, csak őt ősi szellemben.

Vitt a szél, vert eső jegesen, keményen,
Simogattak a fák, félholtan, szerényen.
Hírtelen hátamon, ág-ág után csattant,
Ütésre friss szívem, fájdalomban pattant

Nincsenek fák, s már emberek se sokan,
Levelek is, csak kis maroknyi hamuban.
S a lassú szél kényszerítve nyögi az ős dallamot,
Megzörget mélyen, pár apró, halk, felső kis gondolatot.

Engem keres, vagy mást? – a nevemen szólít,
S nem vagyok sehol, torkom most nem ordít.
Indultam rózsával, hozzá talán,
Zörgetnék kedvesen, kis ablakán.

Tudja, hogy kivagyok, mondtam ki hangosan,
Azt tudja hol lakom, nyögtem zavarosan.
Ki lennék én, ki voltam akkor, mikor utam kezdetén,
Vörös rózsát szakítva álltam hideg lépcsők peremén.

Vér, fájdalom, szenvedés, szinte a halál kísér utamon,
Mit most tudok, mondom magamban, akkor még nem tudhatom.
Kivagyok, „mi” vagyok: hosszan rója vérző szíve útját,
S meríti nagy fájdalommal, lelkének mélyülő kútját.

Démonok harca ez, dőlne el rajta hamar az angyal,
S jönnek többen, hisz felsőbb ki él most, vérrel nem tárgyal,
Feladja, megadja magát most a ragyogó jó szándék,
Mintha az úttól távol, háborús éneket hallanék.

Elfordítom fülem, szemem, szám és eszem,
Megtehetném, harcolhatnék, de nem merem.
Ha most hullanék olcsó hiba vétkén, biztos meghalnék.
S rózsa kezemben, véresen, tétlenül, földbe vesznék.

Simó Áron 8.b

Diökparlament, részletesebben

2008-05-19T17:45:00.003+02:00

Az ez évi diákparlamenten sok probléma merült fel, számos problémalap került kitöltésre. A jelenlévők sok kreatív megoldási lehetőséget emeltek a gondokkal szemben egy meglehetősen jó hangulatú összejövetelen. Az említésre kerülő problémák közül következik néhány, amelyet sokan, többször is ecseteltek.

Például a mellékhelyiségek felszereltsége – a női mosdóba több hulladékgyűjtőre lenne igény – és tisztasága került szóba. Ezenkívül beszéltünk az udvar felújításáról, az ülőhelyek biztosításáról és a hátsó résszel is igyekeztünk valamit kezdeni, bár jelenlegi állás szerint ott nem lesz változás. Sorra került természetesen a menza is, általános problémát jelentett - ebben a témakörben - a levesekben előforduló törött fakanál- vagy zacskódarab. Elméletileg ennek a megoldására is sor kerül. Továbbá az, hogy sokan megfeledkeznek róla, hogy kimossák és összetapossák a flakonokat lényegesen lassítja és megnehezíti a tárolók kiürítését.

Egyik fő téma volt az osztálytermek avagy az iskola tisztán tartása, miszerint a fotelekre nem kellene ráállni/feküdni cipővel, szemetet eldobni vagy padban hagyni. Minden osztály feladata lesz az éppen aktuális osztálytermet ellenőrizni, mielőtt a következő terembe sietnek. Ez még próbaidőn van, éppen úgy, mint a férfi mellékhelységben a toalettpapír, ezért tanácsos lenne csak rendeltetés szerint használni.

Diákparlament, 2008, Simó Áron

Új képek!

2008-05-16T18:52:00.013+02:00

A nagy sikerre való tekintettel gyorsan feldobtunk még pár albumot a Csoma-hét képeivel. Német est, 24 órás sport és KUF is van. Nézd meg a galériában! (Klikk a Galéria feliratra jobb oldalt.)

Nagy köszönet Braxinak és továbbra is várjuk a képeket!

csomaszerkesztoseg kukac gmail pont com :)

Diákparlament

2008-05-16T15:34:00.005+02:00

A 2007/2008-as tanévben a diákparlamentre április 26-án került sor. A kiosztott problémalapok alapján összegyűjtöttük az iskolában felmerülő akadályokat, melyek némileg gátolták a diákokat abban, hogy teljes mértékben jól érezzék magukat az iskolában. Ezt követően öt, felső tagozatos diák alaposan felkészült egy-egy probléma előadására, amiben Németh Zoli bácsi és Szentpáli Ildikó néni mellett a gimnazisták is sokat segítettek.

A diákparlament megkezdése után a GIDIÖK elnöke ismertette éves beszámolóját, majd sor került a problémák közvetítésére. A levezető elnök segítségével a résztvevők megoldották a problémákat. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani az Igazgatóságnak, a Tanári Karnak és a Gazdasági Vezetőségnek, akik nélkül nem lehetett volna eredményes a diákparlament. Úgy gondolom, örömmel kijelenthetjük, hogy a diákparlament eredményes volt.

Mány Dani, 10.A

Emlék

2008-05-15T16:31:00.002+02:00

Látok dolgokat, furcsa tényeket,
Szép angyalokat, rémisztő lényeket.
Ők is látnak, hisz mind velük élünk,
Lapozzák ők is, szép tiszta lelkünk.
Sírnak bánatban, örömkor nevetne
Utálnak néhányat, de sokat szeretnek.
Félnek ők is, gyengék, lehet tétlenek,
Nézik, hogy lesz vége a csöppnyi életnek.
Lassan elhullnak, elmennek az emberek,
Úton emlék: fájdalmában ténfereg.
S ők vannak csak már, kik sírunkat ásták,
Segítettek, de mások halálunk várták.
Imádkoznak néha, ahhoz ki nincsen már,
S gondolkoznak még azon: mi volt kincstár.
Siratják, s ők is sírnak sokat velünk,
Kérdezik holtaktól: ez a mi életünk?

Simó Áron 8/b (Lucius)

Ide nekünk a fotókat is!

2008-05-15T15:17:00.005+02:00

Sziasztok!

Nagy örömmel értesítünk benneteket, hogy mától új funkcióval bővült a Csoma blog: ezentúl képeket is tudunk publikálni! Úgy gondoljuk, ezzel egy régi elvárásnak tehetünk eleget. Tehát ha ott voltál a SUF-on, a KUF-on, a Csoma-héten, a túrák egyikén vagy csak simán a suliban és fényképezgettél, nagyon örülnénk neki, ha megosztanád velünk és a többi Kőrösissel emlékeidet - képekben.

Az első album egy februári bejegyzéshez kapcsolódik. Még év végéig igyekszünk bővíteni az albumokat. Ha van nálad pár jó fotó a suli életéről, küldd el nekünk, hogy közzétehessük és így a többiek is hozzáférhessenek!

Címünk változatlan: csomaszerkesztoseg@gmail.com. De ha behozod pendrive-on/CD-n a tanáriba Braxinak vagy Debbynek, ugyanúgy felkerül a blogra!

By: Csoma szerkesztőség

Érettségi 2008 - érdekel?

2008-05-15T13:47:00.007+02:00

Izgulsz a végzősökért? Valamelyik rokonod, barátod épp idén érettségizik? Vagy már közeleg "a Te időd"? Esetleg tanárként érdeklődsz a többi tantárgy követelményei iránt? Vagy pusztán kiváncsi vagy, milyen feladatokkal bajlódnak a 12-esek azokon a csengetésmentes délelőttökön?

Előbb-utóbb mindannyian elkezdünk az érettségire készülni és előbb-utóbb mindannyian elfelejtjük, milyen volt. Akár előre szeretnél belenézni, akár utólag visszatekinteni rá, érdemes ellátogatnod az Oktatási Minisztérium honlapjára, ahol már fent van néhány idei feladatsor. Természetesen csak azok, amelyeket már megírtak a vizsgázók. ;)

Aki nem tudná, május 5. hétfőn volt a magyar, kedden a matek, szerdán a töri, csütörtökön az angol, pénteken a német, 14-én a fizika és a rajz, ma a földrajz, holnap a biosz érettségi. A többi választott tárgyból (pl. francia, orosz, informatika, ének-zene és művtöri) ezután kerül majd sor a vizsgára. A szóbelik júniusban zajlanak.

By: Debby

The Secret Files of Teacher Mihály

2008-05-15T13:09:00.003+02:00

Hi everyone! Welcome to my show ’The Secret Files’. Tonight we will talk with a man who has got a very interesting job. Please welcome Mihály Baranyai!

’Hello.’

’Good afternoon.’

’So I have just said that you have got a very interesting job. Would you share it with us?’

’Yes, I am a History teacher.’

’Why did you choose this career?’

’At school my favourite subject was History. I was interested in it then and now also.’

’And which subject didn’t you like?’

’Well, perhaps Physical Education.’

’Why?’

’I was rather inept.’

’I see. How long have you been teaching?’

’More than 20 years now.’

’And what about your students? Do you think they like History?’

’I do not know. I try to make the lessons more interesting by telling more and more facts. I bring photos and sometimes some funny stories.’

’It sure sounds very nice. And what do you do in your free time?’

’I haven’t got much free time, but when I do, I go to a museum, visit an old historical place or watch a film about another country’s culture.’

’Do you go to these places with your students?’

’Not really, only with my class. We go on a historical trip every year.’

’Thank you for visiting us and sharing these things with us. Goodbye.’

’Goodbye.’

Ladies and gentlemen, I hope after this conversation everybody will get pleasure from History lessons. Thank you for being with us. Bye.

By: Fanny, 10.B

Go Green!

2008-05-13T12:02:00.004+02:00

Manapság divatos dolog környezetvédőnek lenni. Már a leghangosabb iparosítók is belátták, hogy magunk alatt vágjuk a fát, ha sok szemetet termelünk, káros anyagokat kibocsátó berendezéseket és eszközöket használunk, vagy pazaroljuk az energiát. Alább néhány tippet válogattunk össze, melyek segítségével Te is tehetsz Földünkért.

1. Ahová gyalog, bringával, rollerrel vagy tömegközlekedéssel is eljuthatsz, ne menj autóval. Ha mégis autóval mentek, lehetőleg töltsétek meg a kocsit. Egyedül utazni gazdaságtalan.

2. Kerüld a túlcsomagolt termékeket, mert ezekből származik a legtöbb felesleges hulladék.

3. Elemek helyett használj újratölthető akkumlátort. Legjobb, ha eleve olyan termékeket vásárolsz, amihez saját akksit adnak.

4. A papírnak mindkét oldalára lehet írni...

5. Ha van a környéken szelektív hulladékgyűjtő, legalább a papírt és a műanyag palackokat próbáld rendszeresen elvinni.

6. Fogmosás közben ne folyasd a vizet. Használj poharat vagy csak akkor nyisd meg a csapot, mikor öblögetsz.

7. Zuhanyozás közben is zárd el a csapot, ha épp szappanozod magad: így nem csak vízből, szappanból is kevesebb fogy.

8. Nem csak a huzat ellen fontos, hogy jól szigeteljenek az ajtók-ablakok: télen kevesebbet kell fűteni, nyáron kevésbé jön be a meleg!

9. Cseréld le az izzókat energiatakarékosra. Különösen olyan helyeken éri meg a váltás, ahol amúgy is sokat ég a lámpa (ablak nélküli helyiségek, pl. konyha, fürdőszoba), mert ezek az izzók hosszú távon világítanak jól.

10. Javíttasd meg a csöpögő csapokat és cseréld megállíthatóra a WC-tartály öblítőrendszerét.

És végül egy fontos jótanács: akkor se pazarold az energiát és az anyagokat, ha látszólag nem neked kell megfizetned: ha feleslegesen kidobálod a papírt, vagy tönkreteszed az iskolai berendezéseket, ugyanúgy ártasz vele. Ezeket előbb-utóbb pótolni kell, ami újabb legyártást jelent.

By: Lush

Hajnal

2008-05-10T20:39:00.002+02:00

A hajnal fájdalmas tüzével
Oltja ki az éj hullámzó tengerét,
Mely fájdalmában csapkod két kezével,
Imára fogva véres tenyerét.
Pár halk susogás hallatszik még
Homályos éjben a lehelet látszik,
Testem forr és lassacskán a tűztől ég,
A halál az életemmel játszik.
Sötét van most, még pirkadatkor,
Nem látszik, mert mindent mélyen eltakar
A korom, és sebesen kavargó por,
Élet éltet, halál halált akar.
Az ember most, még alszik mélyen,
S szemhéja alatt él új világ,
Mely majd mély nyugovóra térne éppen,
Lélekben szemhéja alól kiált.
Mint ahogy a szél végig söpör,
Úgy tör előre a nap meleg fénye,
Minden sötétet hidegvérrel megöl,
És nem marad árnynak teremtménye.
Ekkor: ki alszik, hát mit sem lát
Az ördögies, varázslatos táncból,
Vadon tomboló álmok tengerén át
Lépik mába: a könnyes tegnapból.

Simó Áron 8/B (Lucius)

Levelesládánkban találtuk

2008-04-22T16:16:00.002+02:00

Kedves Szerkesztőség!

Örömmel olvastam itt a Csoma blogon, hogy még mindig milyen népszerű a Kőrösi Underground Fesztivál (ismertebb nevén a KUF) az iskola tanulói között. Ezen felbuzdulva - és egy picit a nosztalgiától is fűtve- gondoltam arra, hogy írok egy pár sort a kezdetekről, hogy a mostani diákok is megismerjék, hogyan indult a már lassan 15 éves KUF.

Honnan jött az ötlet? A válaszhoz még egy-két évet vissza kell menni az időben. Egészen pontosan 1991-et írunk, amikor a suliban felüti fejét az S.TEAM SE (ejtsd: Esti Mese) zenekar. Ők adnak 3 nagy sikerű koncertet a suliban, és engem ekkor érintett meg valami. (Bevallom én miattuk kezdtem el zenélni 1993-ban.)

Aztán jött az 1993-as nyár, amikor először került megrendezésre akkori nevén a Diáksziget Fesztivál. Ez a két élmény - és az a tény, hogy 1993 végére már legalább 4 zenekar működött a Körösiben - vetette fel bennem a gondolatot, hogy szervezhetnénk egy mini zenei fesztivált a Kőrösis zenekaroknak. Szerencsére Árendás Feri barátomnak is ilyen gondolatok kavarogtak a fejében, tőlem függetlenül. Azt hiszem valahol 1993 november-december környékén járhattunk az időben, mikor végleg eldöntöttük, hogy belevágunk a fesztivál megszervezésébe.

Először az iskola vezetését kellett meggyőzni arról hogy kell nekünk egy ilyen fesztivál. Ugyebár a zenekarokat nem kellett győzködni, örült mindenki egy ilyen fellépési lehetőségnek. A tanárok közül Németh Zoltánt és Rádi Zoltánt kértük fel segítőknek, és ők hamar „kilobbizták” a fesztivált Felter András igazgató úrnál. Innentől kezdve szabad utat kapott a fesztivál, már csak rajtunk (itt a zenekarokra is gondolok) múlott, hogy miként élünk a lehetőségekkel. Ami - valljuk be - nem volt túl sok akkoriban. De erről majd kicsit később.

Az első feladat az időpont lefixálása volt. Ezzel nem is volt túl sok probléma, nem nagyon kellett igazodnunk semmihez (akkor még nem voltak gimis érettségik a suliban, és a fesztivál csak később lett a Csoma-hét része). Szóval 1994. május 27. péntek lett a „nagy nap”. Emlékszem, hogy azért raktuk péntekre a fesztivált, mert nem voltunk benne elég biztosak, hogy ha szombatra rakjuk, visszajönnek-e az emberek. (Mint ezt a későbbi fesztiválok igazolták, alaptalan volt a félelmünk.)

A második feladat a helyszín kiválasztása volt. Itt már nem volt olyan egyértelmű a helyzet. Több helyszín is felmerült. Az első a tornaterem lett volna, de ezt túl nagynak találtuk és a váltócipő kérdést sem tudtuk volna megoldani. Szóba került a menza és a fehér épület tornaterme is, de ezeket meg kicsinek találtuk. Ekkor jött az ötlet, hogy az S.TEAM SE már játszott korábban a folyosón. Először a második emeleti folyosót néztük ki magunknak, de mivel ott nagyon sok üveg vitrin volt, nem kockáztattuk meg a dolgot. És akkor jött a tornatermi folyosó. Mint később kiderült, ez nagyon jó választás volt, mert meg lehetett közelíteni a „ketrec” felől hátulról, így nem kellett az embereknek mászkálni az iskolában, illetve a zenészek is be tudtak menni a színpad mögé külön.

Időpont és helyszín már meg van, de mi legyen a hangosítással és a színpaddal? A színpad kérdést hamar megoldottuk. Mivel nem volt más, így a tantermi asztalokat raktuk jó szorosan egymás mellé. Mielőtt levittük őket, mindegyik aljára ráírtuk ceruzával hogy melyik teremből hoztuk el őket, hogy a végén ugyanazok az asztalok kerüljenek vissza a termekbe. A hangosítás már nehezebb ügy volt. Szerencsére volt egy ismerősünk a Dózsa György művelődési házban és ők ingyen kölcsönadtak nekünk 2 nagyobb hangfalat. A többi cuccot az iskola adta (talán egy orsós magnót (!) és az iskolarádió erősítőjét), illetve a zenekarok hozták magukkal. Mai szemmel nézve nagyon kezdetleges körülmények uralkodtak a hangosítás terén. A fényeket Árendás Feri készítette saját maga. Május 26-án csütörtökön még egy főpróbát is tartottunk. Felépítettük a színpadot, bepakoltuk a cuccokat, kipróbáltunk mindent, aztán pakolás vissza, mert másnap még tanítás volt.

Mivel akkor még nem volt mobiltelefon, internet, stb., a reklámozás is még a hagyományos úton ment. Csináltunk egy kézzel rajzolt plakátot, amit lefénymásoltunk és azt ragasztottuk ki az iskolában mindenhol. Nagyon izgultunk, hogy mennyien hallgatnak-néznek meg minket, de szerencsére nagyon sokan eljöttek az első KUF-ra. Csak a rend kedvéért leírom az akkori fellépőket: Rotomatik, Nagymama Lekvárja, Das Produkt, Bluster, Erik a Narancs, Red Power, illetve fellépett volna még az Electric Playground is, csak a technika közbeszólt és nekik már nem adott lehetőséget. Ezt leszámítva probléma nélkül lezajlott az első KUF.

A következő héten nagyon jó volt fogadni a dicsérő szavakat, hogy milyen jól megszerveztük a bulit, és hogy milyen jól érezték magukat az emberek. Már ekkor tudtuk, hogy ennek folytatása lesz. Személy szerint én még 1996-ig szerveztem a KUF-okat, mivel eddig jártam a Kőrösibe. Annak viszont nagyon örülök, hogy még mindig van igény erre a fesztiválra, és az "újabb generációk" is éreznek annyi elhivatottságot magukban, hogy évről-évre megszervezzék ezt a fesztivált. Nem is beszélve a tavalyi sarudi fesztiválról. De ez már egy másik történet.

Merczel Tamás

(Kőrösis öregdiák, egykori KUF szervező)

Interviews with our Teachers

2008-04-22T16:03:00.001+02:00

Hello, I’m Ági! You are now reading the new heading of the School News. It is about our teachers, so first I have interviewed our French teacher, Ms Ibolya.

‘Good morning! Can I have a few questions?’

‘Hello Ági, yes, I’m listening.’

‘When did you decide to become a teacher?’

‘When I was a school-leaver.’

‘Why just a teacher?’

‘Because I did not have any better idea.’

‘And why French?’

‘Because that was my favourite subject at school.’

‘Where did you go to college?’

‘First I studied at the TF in Eger, then when I finished I attended the TF in Budapest.’

‘How long have you been teaching?’

‘Well, since 1983.’

‘And do you like it?’

‘Yes, of course.’

‘Thank you, goodbye.’

‘Goodbye.’

I hope you have got all your questions about Ms Ibolya answered. I really enjoyed this interview. Next week I will be back with another interview.

By: Ági, 10.B

Kétséges gondolatok

2008-04-19T15:39:00.003+02:00

Sokat gondolok rád,
Sokszor, de mindig másképp
Ajkad annyiszor megáld,
De én mindig mást érzek épp.

Még őszintén, kezed
Testem köré fonod,
Őszintén képzeled,
Lelkem az otthonod.

Tán először én nem voltam őszinte,
De te ostoba mindig is voltál,
S most lelkem szürke színe,
Melyet helyettem te, vérbe mártottál.

Ejthettem én is sok
Apró kis sebet,
De sohasem hagyok
Egyedül lelkeket.

Akarattal, te sem hagytál
Egyedül, s szívből,
Csak egyedül te imádtál,
Én szeretlek, lélekből.

Utunk egy tisztáson
Kereszteződik, lassan,
Óvatosan, meg ne bántson,
Emelkedik a hamuban.

De kétfelől jön, mely
Két igaz ellentét,
Jó és gonosz hely,
E rejtett lét.

Személyes utak, melyek
Mélyen alul élnek
Félelmetes helyek,
S dühös, vén teremtmények.

Hírtelen mindennek vége,
Tiszta a lélek, van egy ág
Mely egyetlen reménye,
Ki majd a sötéten átvág.

Az emléke, melynek
El kéne tűnnie lelkemből
Csak vár, s émelygek
Az előttem álló szellemtől.

Utunk többször elvállt,
S fájdalmasan kettéágazott,
De szívünk összezárt,
S nekünk utat mutatott.

Többé nem engedlek el
S te sem fogsz, ezt tudom,
Sok katona menetel
S félnek a hosszú úton.

Én is közéjük tartozom,
S céljukat megáldom,
Közben lelkedben napozom
És alszom téli álmom.

Álmodom is sokat,
Rólad és rólam,
Néha rosszakat
Is, De többször jókat.

Néha félek, mikor mély
Álomba merülök,
Mint narancsról a héj
Én is halálba merülök.

Nem hiszel álmaimban,
Bár meghallgatod őket,
Nem hiszel szárnyaimban
De hagyod, ők vigyenek téged.

Van, hogy én sem hiszem
Hiába látom hallom
Megfogom és érzem,
Lélekben nem tapasztalom.

Tudom ki, és mi vagyok
Hol és mért teszem azt
Képzeld, ott Fönt ki ragyog,
És mit rejt itt e maszk.

Fájdalmat, könnyes érzelmet,
Szeretet, mely végtelen
Lelket és sötét félelmet,
És világot mely egetlen.

Lehunyom a szemem,
De sokszor más ül itt,
Más van énvelem,
És én csak sírva hajlom karjaiba
Könnyem, szárnyait marva.

by: Simó Áron 8.b

BKV sztrájk - biciklis forradalom

2008-04-19T14:08:00.005+02:00

Legtöbbünknek csak egy nehezen megoldható problémát vetett fel. Nevezetesen, hogy vajon hogy fogunk ma eljutni az iskolába. De a pénteki 24 órás sztrájk a főváros közlekedéséért történt, emellett pedig rávilágított valami nagyon fontos dologra - az alternatív közlekedési eszközökre!

Ahogy korábban már szóltunk róla, a kerékpár népszerűsége más városokban is nő. Egyrészt egészséges, mert nem tudsz elhízni, ha bringával jársz suliba/dolgozni, másrészt hosszú távon mindannyiunk érdekében tekersz: kevesebb autó=kevesebb szmog, tisztább levegő, élhetőbb város. Tehát biciklizz minden hétköznap!

És gyere el vasárnap a biciklis felvonulásra!

By: d.

Csoma-hét

2008-04-17T19:19:00.010+02:00

A napokban többeket megkérdeztünk a Csoma-hétről. A véleményeket összegeztük, és igyekeztünk levonni a következtetéseket. Alább tehát egy rövid összefoglaló és értékelés - ahogy Ti láttátok. Ha bármi kiegészítésre szorul, klikk a "megjegyzésekre" és szólj hozzá! Nos, akkor kezdjük.

Remélhetőleg minden Kőrösis diák nagyon jól tudja, hogy a március utolsó napjával kezdődő április első hete, az úgynevezett Csoma-hét volt. Ezt a számunkra nevezetes hetet idén is hétfőn, a Zöld épület első emeleti folyosóján lévő Csoma Fal ünnepélyes koszorúzásával nyitottuk meg. Ez a megnyitó többnyire abból áll, hogy minden osztály küld egy vagy két képviselőt, akik egy szál virágot helyeznek el a falnál, a nyolcadikosok és a tanárok pedig egy újabb koszorúval díszítik iskolánk névadójának emlékművének környékét. Idén a 4. és 5. a osztály énekelt nekünk, szebbnél szebb műveket, ezúton is gratulálunk a kis dalospacsirták műsorához.

Ezen a délutánon, a klubban filmvetítés is helyet kapott, melyen egy Kőrösi Csoma Sándor életéhez valamilyen szálon kapcsolódó filmet vetítettek le a kíváncsi és érdeklődő arra tévedőknek.

Nagyjából a dolog hivatalosabbnak nevezhető rész itt véget is ér, ezután már a fiatalok által jobban kedvelt és látogatottabb programok kapnak főszerepet. Vegyük például a Francia Estet. Ezen a kis esti eseményen idén is sokan részt vettek, tanárok és diákok is egyaránt. A franciát tanuló osztályok (adott része természetesen) kis műsorszámokkal készül, hol vicces, hol ismeretterjesztő témákban. Nem vitás, ez minden résztvevőnek (mind nézőnek, mind fellépőnek) az egyik legjobb esemény volt. Aztán...

A Fordított Nap. Ez is egy minden évben terítéken lévő program. Először mindig véndiákok tartanak előadást különböző témákban, ez minden évben nagyon érdekes szokott lenni és az osztályok általában örömmel és figyelemmel hallgatják végig az érdekességeket. Aztán következik a nyolcadikosok által összeállított igazán fordított nap. Régebben kampányok is voltak ezzel kapcsolatban, de ez mára már elhalványult szokás (sajnos?). Végülis nem lenne ez sem rossz program, csak talán kicsit több figyelmet kéne fordítani a különböző szobák kidolgozására, így élvezhetőbbek lennének a programok is. Az udvari játékok is mókásak voltak, bár a gimnázium talán örült volna egy valamivel szervezettebb elosztásnak ezen az egész fordított napon.

Pénteken a K.U.F. (Kőrösi Underground Festival) egy elég mozgalmas esemény volt, tudomásunk szerint ezt élvezte mindenki a legjobban. (Nem csodálkozunk, szerintünk is ez volt a legjobb. ;)) Zenekarok, hangulat, jókedv, jófej emberek, szabadság, szerelem, a legszebb dolog, szóval egyszerűen király! ;) Ezt a programot szeretné a nagy többség mindenképpen megtartani jövőre (meg azután, meg azután, meg azután..) is, mivel nagyon-nagyon élvezték az ottlévők! :)

A 24órás sporton kicsitől-nagyobb korosztályig voltak résztvevők, sokan, úgyhogy a hangulat ott is megvolt. Mindenki játszott mindenkivel, úgyhogy volt lehetőség levezetni a fölösleges energiát és kisportolni magából mindenkinek a feszültséget. A nap vége felé már mindenki elég fáradt volt, de ez természetes. Ahogy megtudtuk, ezt a programot is megtartanátok, mert élvezetes, hogy játszhattok és mindenki megmutathatja mit tud.

Szóval összegzésben kikövetkeztettük a tőletek beszerzett infókból, hogy bár sokan érdeklődtök a kulturálisabb, komolyabb, "odafigyelősebb" programok iránt is, mégis amit igazán szerettek és sokan szívesen részt vesztek rajta: a pörgős, tombolós események, ahol mindenki kiélheti magát és élvezheti a nem túl hivatalos iskolai élet örömeit. Tehát az abszolút top a Francia Est, a K.U.F és a sportok, de a Fordított Napot is szívesen folytatnátok. Ellenben nem volt annyira népszerű a filmvetítés és a táncbemutató.

Egyetértesz? Szó se róla? Várjuk megjegyzéseiteket, véleményeiteket, ötleteiteket és kritikáitokat ide a blogra! :)

By: Niki & Szani, 9.B

Édenről Keleten

2008-04-17T18:49:00.006+02:00

John Steinbeck: Édentől keletre

Tegnapelőtt olvastam ki. Bár több, mint 700 oldalas, meg kell vallanom, hogy minden sorát élveztem. Egy ember egész életét öleli fel ez a nagyon is egyértelmű szimbolizmussal telített regény. Az ember neve Ádám.

Ádám testvérének - Charlesnak - tökéletes ellentéte: visszafogott, nyugodt, szinte már bosszantóan kompromisszum-kész. Apja - talán éppen azért, mert önmagában ezen tulajdonságokat nem találja - leplezetlenül őt szereti jobban két fia közül. Mégis Ádámot küldi katonának, mert "neki nagyobb szüksége van rá", míg Charles a farm körül marad. Kalandok és sok év után Ádám visszatér Charleshoz. Apjuk idő közben meghal.

Egy napon egy összevert lány keveredik lakásuk elé. Cathy úgy szökött el otthonról, miután felgyújtotta szüleit. A maga útjait járta, de kitartóját nem szívlelte, így aztán egy idő után csúnyán összevesztek, és egy sikátorbeli verekedés lett a vége: így került Cathy a fiúkhoz. A széplelkű Ádám könnyedén belészeret az ápolást igénylő lányba. Már többnek is látja, mint bármelyik nőt: angyal, kincs, menedék számára.

De a történet korántsem ilyen idilli: Cathy kihasználja Ádám naivitását, ocsmány dolgokat művel a háta mögött - végül mégis elköltöznek közösen az Államok másik csücskébe. Itt Samuel Hamiltont és családját is megismerhetjük. A jókedélyű öreg rengeteg tanáccsal látja el a körülötte élőket anélkül, hogy bárkit frusztrálna őszintesége. De Cathy érzi, hogy átlát rajta.

Telik az idő, Cathynek és Ádámnak ikrei születnek. De a szívtelen nő nem bír kötelékek között élni: vállonlövi férjét és otthagyja a két fiúval és kínai szolgájával. Felköltözik a városba és bordélyházat nyit. Ádám sokáig élő halottként létezik csupán. A gyerekeket csak a szolga nevelgeti, nevet sem kapnak egy éves korukig. De Samuelnek sikerül helyretennie Ádámot - legalábbis egy időre úgy tűnik - hogy "menjen végig a mozdulatokon", ha már élni nincs is kedve.

A két fiú sorsa sokban hasonlít Ádám és Charles viszonyára: Áron széparcú és jólelkű, mindenki egyből megkedveli, míg Caleb mindenkiből ellenszenvet vált ki. Tizenéves korukban ugyanaz az Abra nevű lány tetszik meg mindkettőjüknek, de nem kezdenek lovagias harcba. Caleb csendben lemond Abraról. Végül mégis az övé lesz. De hogy hogyan, azt már igazán nem lenne értelme ecsetelni: annyi bizonyos, hogy ebben a műben semmi nem úgy végződik, ahogy gondolnád. Mindenkinek ajánlom, de legfőképp 16 éves kor fölött! ;)

By: Debby

Félelem

2008-04-17T15:27:00.002+02:00

Félelem. Mások vagy magunk iránt érzett aggodalomból fakadhat, amelyet egy kellemetlen helyzet okoz, és szintén a témához kapcsolódik a kétségbe esés, mely e betegség gyakori jellemzője.

Félt valamikor, gondolom a kedves olvasó is pont úgy mint én... néha de annál többször, s kétségbeesési szintje is változó lehetett a helyzet komolyságától.

Miért jó a kétségbeesés? – erre bizony nincs válasz, hiszen ez egy abszolút negatív élmény, legalábbis számomra, melyet nem szeretek átélni, sőt (!) visszaemlékezni sem szívesen akarok.

Kétségbeesés, amikor elveszítjük uralmunk és nem látunk kiutat. Ennek a legfelsőbb fokozata, amikor nem is keressük azt.

Persze az már nem köztudott tény, hogy olyan problémák várnak ránk, melyet el sem tudunk képzelni, sokan nem is teszik: erre nagyon sok ok lehet, melyeket nem kívánom felsorolni.

Nézzünk hát a másik irányba? – nem! Ilyet soha nem szabad tenni, mert a tudatlanság a legnagyobb bűn és egyben hiba is.

Említésben részesült a mások iránt érzett aggodalom, ugyanis embertársaink közül, legalább ketten, köztük jómagam és még egy valaki biztosan, feltesz egy maszkot, mely mögé begyömöszöli mindazt a sérelmet, utálatot és sajnos a boldogságot is sokszor, mely széppé és torzzá egyben teszi arcát. Bevallom, bár akik ismernek nem feltétlenül tartanak őszinte embernek, de ki tudja? Az is csak egy maszk, mellyel valami mást takarok (?): persze hogy az! Mi más is lehetne, hisz ha ezt a maszkot, mely oly mélyen ivódott arcomba, elvetném, kincsek és átkok szakadnának le könnyes cseppek tengerében. Köztudott tény, hogy ezt nem akarom tapasztalni sem én, sem mások. Viszályt okoznék, káoszt s tán még rémületet is. Nem lennék józanabb ember, mint amazok a részegek, kik meztelenül futkároznak keresztúron, kiöntve szívüket, de nem veszik észre, hogy mást is kiadnak magukból, az intim részeken kívül. Őket biztosan nem érdekli, másnap úgysem emlékeznek rá.

Könnyek, mi mindent mondanak nekünk? Lehetünk boldogok, szomorúak, letörtek, de sírhatunk minden felsőbb ok vagy cél kivételével együtt is, mely pillanatban lelkünk egy kis pillére szakad ki helyéről, s minden, amit tartott, gyöngy kis cseppekben elvész egy zsebkendőben.

Mit tennének mások, ha valaki sírna, és a síró „fél” aztán hogyan reagálna? Félne attól, hogy kinevetik, s többet sír és ordít majd azért, mert előzőleg sírt? Megáll e majd valaha, vagy könnyes párnáján ér véget élete?

Persze hogy nem! Ha így lenne, én nem lennék, és biztos vagyok benne, hogy mások sem.

Reakciók, segítenek, rontanak vagy csak semlegesen hagyják a lelket, ez mindenkinél más. Nagyban függ az okozattól is.

Egy jó barátom, nevét nem említem, bár az illető bizonyosan tudja, hogy semmi szégyellnivaló nincsen azon, hogy elsírta magát. Velem is megtörtént, én is jártam ott, engem is kinevettek és igen; engem is bántott.

A történet nyelvtanórán kezdődött, az okozat pedig nem más, mint az akkor kiosztott nyelvdolgozat. Főhősünk életében először kapott elégtelent – főbb tárgyból persze – és beleesett a kétségbeesés kis homokcsapdájába. Követtem a kibontakozást, látszott rajta, hogy megviselte az esemény, de nem vettem észre, hogy bárkit bántott volna, azt meg kétlem, hogy csak én figyeltem oda.

Az órának hamar vége lett, én mögötte kullogtam, majd láttam könnyezik. Néhány hölgy, melyet nem volt szerencsém megismerni – el nem ítélem őket – kinevették főhősünk. Enyhén vállára tettem a kezem, majd mondtam neki hogy mosson arcot. Érdekes, mert – számomra – az apró problémáját és a kétségbeesésének okát gyorsan érthetően és kétségbeesetten adta elő.

Megértettem őt, bár engem a világ rontott el – szoktam mondani magamba – és már nem éreztem, nem szólalt meg bennem a kis gyermek, szúrós hangjával, átéltem s én is kétségbe estem. Más miatt. Én azon figuráztam – mivelhogy őt lelkemre vettem – hogy oldjam meg a gondját, hogyan segítsek neki. Szerencsére hamar józanodtam, megnyugtattam és még arról is gondoskodtam, hogy ne késsen el a következő óráról.

Ez kicsi, elenyésző, apró dolog, de ha egy élet forog kockán, pénz, siker, hírnév, talán mindenki jobban át tudja élni, a valótlan félelmeket, ezerszeresen felnagyítva.

By: Simó Áron 8.b (Lucius)

Interjú-kommandó

2008-04-09T21:15:00.003+02:00

Kedves Kőrösis!

A következő néhány nap során légy résen, a szerkesztőség és néhány megbízott munkatárs ki fog faggatni a Csoma-héttel kapcsolatban mindenről! Ha nem találnának meg, de van mit mondanod, továbbra is várjuk megjegyzésed bármelyik bejegyzéshez!

Üdv:

A Csoma blog szerkesztősége

Megtetted már

2008-04-08T16:39:00.004+02:00

Megtetted már
Hogy láttál valaki magába borulva zokogni
Ott, voltál már?
Magadba néztél és segítettél neki?

Segítenél, te tudod hogyan tedd meg?
Akkor mélyen, magadba nem néztél,
A kérdés ezért fogott mélyen meg.
Hát kihez mentél, kit kérdtél?

Senkit, mert nem látod,
Nem érzed, nem éled át,
Vagy nem hallod?
- mások siralmát?

Hallod bizony, én tudom.
Benned és bennem is megvan
És ugye, fáj nagyon
Talán jobban fáj, mert hallom

De nem csak hallom
Érzem élem és átélem
Újra és újra megtagadom,
Azt mondod nem érzem?

Nézz a szívedbe és úgy mondd
Nézz a szemembe és állítsd!
Hogy a világ nem zord
Gyerünk, kérlek ámíts.

Ha megtennéd,
Előtted én meghajolnék,
Ha kérnéd,
Akár kezet is csókolnék.

Nem, mert nincs e világon olyan lélek,
Ki nem érzi és nem állítja erősen,
Hogy ami itt van az nem élet.
És csak csapkodsz dühösen.

Már megint!
Ez is a te hibád, látod?
Hogyha ezt a gondolatot folytatod.
Itt meg kell állnod.

Fordulj meg, s látod
Mögötted fájdalom söpör
S előtted dühös tűzhullámok.
Most, most kell megállnod

Vízzel parancsolni a tűznek,
Széllel a hullámnak
És én megmondom önnek,
Szeretet a végi e hullámnak.

Tévedek, hadd tévedjek
Én ebben élek,
S benned, csak én hiszek.
De mondd, ez számodra élet?

Hogy felkelsz,
S a hideg lehelet csapkodja arcod
S kérdesz,
E hideg lehelet csakis sajátod.

Hírtelen elkapod, s lelkedbe zárod
Így mész ki, s élsz
Teszed dolgod, s meséled álmod:
Mely lassan szinte valóssággá válik.

Valóság, igen, de a tükör összetörik,
A fájdalom visszajő
S szíved mérges véredbe csuklik
A szenvedés már rajtad kívül nő.

Ekkor jönnek angyalok,
Fénnyel, díszes szárnyal,
Ő volt ki vallatott
S megijesztett árnnyal.

Nem hittél benne, s eldobtad magadtól.
Ezután már hozzád ő sem szól.
Úgy tévedsz, minden rendben
De tévedsz, s a tévhit nem jó.

Számodra most, már vége
Lelked üres marad
S a furcsaságod léte
Melyért olcsónak tartod magad.

Olcsó is vagy, meg is vetnélek
De ilyet lélekkel nem tesz lélek.
Ő is híve a szeretet eszmének,
Hát ezért siratlak én is téged.

Kezet csókolok,
Mert nekem nem vagy olcsó
Utánad már nem futok,
Hisz én lettem a „nemjó”

By: Simó Áron, 8.b

Kavalkád

2008-04-08T16:36:00.003+02:00

Éjjel, ahogy az eső apró kis cseppjei hullanak arcomra, lépik be ő, sötét hosszú ruhába. Fény árad utána, angyali fény, melyet valaha én ontottam ki magamból. Ő nem én vagyok, ő valaki más, akire vágytam oly régóta. A világ forog s ő nyújtja kezét felém. Gyönyörű kezek azok. Fiatalok szépek, angyaliak. Nem bírok mozdulni, életjeleim sincsenek már, de ő itt van és megcsókol, majd kezemet vállára helyezi és felemel. Könnyedén mint a hópihe szállunk a sötétből a fénybe, a levegőn lépve lépkedünk. Könnyes szemem a vizes párában kinyílik. Felhők felett szállok magasan, s ő valamit mondd, de nem túl hangosan. Csak a szemét látom, a maszkja a többit eltakarja, de tudom jól, értem életed adhatja. Hagyom hogy vigyen, hogy szálljunk együtt, éljünk s szeressünk. Megadja, megadja az esélyt hogy újra lássam a szépséget, ott lent a sok apró drága lelket. Majd elenged, s magam zuhanok már, szárnyaim elveszve, a mély egyre gyorsabban magába szív be. Az angyal újra csókol, majd eltűnik.

Ébredek, szűk szobában, sötétben. Átfagyva és vizesen kelek fel a földről, s várnék egy jelet onnan felülről. Majd újra emlékszem és mellkasom feszíti szét a gonosz, de én nemet parancsolok, azt mondom „állj!”. Itt én uralkodom. Én és még ketten rajtam kívül, de nekem élnem kell, gazdagnak és hűnek kell lennem hozzájuk, hogy ott állhassak majd mellettük.

Már állok és a világ is csak kevésbé forog körülöttem. Életem visszatér, szárnyam kitárul. Az ablakhoz lépek... és ugrok.

Szárnyaim mint a pihét a szél, emelnek engem a magasba, és belenézek mélyen a gonoszba, mely lefelé húz s lelkem emészti. „Köss vele egyességet, vagy véged” szól egy Isteni hang a magasból.... én nem felelek, csak engedelmeskedek. Az ördöggel kezet fogva, újra szállok a magasba. Haza. Haza? Haza mikor mehetek, és ott is sok jót mikor tehetek? És itt mi a célom, hogy mondjam el hogy én kivagyok?

Furcsa, nagyon furcsa gondolatok, és én ebben kavarodok, elveszve de reménnyel és hittel harcolok. Harcolok a világért, amely pusztulásban van. Nézzétek! A sok szennyet és szart ami körülvesz titeket, melyben éltek, melyet be és ki lélegeztek.

Ti nem látjátok? Észre sem veszitek, hogy éltek, hol éltek?

Nektek ez a haza? Ez? – amely belétek rúg elás, de el nem temet, amely otthagy, összetör, s meg nem csókolja kezedet? Ez? Ezt nevezitek ti világnak, otthonnak és mindennek?

Nem! – igen, én is így gondolkozom, de saját magam előletek eltakarom. Ott vagyok mögöttetek előttetek, de ti sem hagyjátok, hogy ott lehessek mellettetek.

Egy dolgot tudok mondani, minden felső cél nevében:

Magatokat, szeressétek, tetteiteken változtassatok. ÉBREDJETEK! Nézzetek körül, hogy mi van körülöttetek. Tegyetek csak egy jó dolgot minden nap, valamit ami számít valakinek. És idegennek!

Tegyetek szert új barátokra, családokra, szerettekre. Tágítsátok lelketek, nyissátok meg kapuit és töröljétek szennyetek. Keljetek fel a hosszú álomból és nézzetek körül. Állítsátok meg a háborút, és mi majd megnyerjük azt! És gondoskodunk arról, hogy boldogok legyetek.

De ez nem lesz egyszerű, mert ti csak akkor lehettek boldogok, ha másokat is azzá tesztek, és hagyjátok hogy mások is ezt tegyék tiveletek. Szeressetek és ismerjetek el minket, tiszteljetek, ne azért amit eddig tettünk, hanem amit ezután fogunk.

Ha ezt még meg nem teszitek, mi el nem hagyunk titeket. Ha nem kellünk itt leszünk. Ha meg akartok halni mind? – mi akkor is megmentünk.

Egy dolgot tegyetek meg, csak egy igaz kérésünk és utasításunk van hozzátok(!): emlékezzetek!

By: Simó Áron, 8.b

Mondd meg jól!

2008-04-06T11:08:00.003+02:00

Kedves Olvasó!

Bár a blog megjelenése óta lehetőséged van rá, úgy tűnik, nemigen élsz a kommentek használatával. Ha bármelyik íráshoz megjegyzést fűznél, csak kattints a megjegyzések szóra a bejegyzés alján, és bármit hozzáfűzhetsz az adott cikkhez.

Ezt kihasználva szeretnénk megtudni véleményed az idei Csoma-hétről. A jobb oldali közvéleménykutatásban már biztos nyilatkoztál, melyik program tetszett, de a megjegyzésekben részletesebben is kifejtheted véleményed: mi volt a legjobb, miért, mit lehetett volna jobban is csinálni, jövőre mire figyelhetnénk oda, hogy még sikeresebb legyen az iskola hete?

Várjuk a hozzászólásokat!

Üdvözlettel: A Csoma blog szerkesztősége

Bírál a tömeg...

2008-04-04T14:04:00.005+02:00

A bringás át szeretne menni az út túloldalára, ám közel s távol sehol egy jelzőlámpa vagy zebra. Az út zsúfolt és az autók gyorsan közlekednek, lehetetlennek tűnik áttekerni. Hogy, hogy nem, arra jár egy másik bringás, lassít, megkapaszkodik egy oszlopba, összenéznek, s várnak tovább. Hamarosan megérkezik a harmadik is, beáll melléjük. Majd érkezik egy család is, tandemen, triciklin. Aztán egy párocska montikon. Egy futár országútin. Egy idős hölgy egy Csepelen. Két jóbarát bmx-en. S egyszercsak azon veszik észre magukat, hogy már közel százan várnak, hogy átmehessenek az úton. A bringás gondol egyet, s elindul. Az autóforgalom elakad, a sofőrök nagyokat fékeznek, ész nélkül kiabálnak és kürtölnek. De elindul a másik és a harmadik... A többiek először bátortalanul, később már teljes magabiztossággal követik őket, s végül mindannyian átérnek és vidáman tekernek tovább.

Valahogy így jött a magyarországi Critical Mass alapötlete is. Vagyis, ha elegen vagyunk kerékpárral a városban, meg tudjuk állítani az autóforgalmat, hogy teret nyerjen a bringázás. Igen, bár radikálisnak tűnhet, célunk, hogy kicsit megállítsuk az autósokat. De nem öncélú a minden évben a Föld napjához (április 22.) és az Autómentes világnaphoz (szeptember 22.) legközelebb eső hétvégére szerveződő biciklis felvonulás. Szeretnénk felhívni a figyelmet az alternatív közlekedési lehetőségekre. Szeretnénk, ha a városvezetés biciklibarát megoldásokat dolgozna ki. Szeretnénk, ha kevesebb szennyező anyag kerülne a levegőbe. Szeretnénk egy élhetőbb jövőt látni magunk előtt.

A Critical Mass minden évben kétszer szervez biciklis felvonulásokat az ország több nagyvárosában. 2004-ben négyezren, 2005-ben már 10-20.000-en, 2006-ban 32.000-en, 2007-ben pedig már ötvenezren "vonultunk" végig a fővároson. Ez a nagy ütemű létszámnövekedés a rendezvényen résztvevők számában egyértelműen jelzi, hogy egyre nagyobb az igény bicikliutak kialakítására és a kerékpár közlekedési eszközként való "elismerésére". Sajnos még mindig nem kapnak elég figyelmet a bringások - talán, mert alattuk csak két kerék van és őket nem motor hajtja. Pedig ahol eddig lehetőséget és helyt adtak a kerékpárral való közlekedésnek, nincs annyi forgalmi dugó és jelentősen csökkent a légszennyezés.

Az idei Föld napjára tervezett felvonulás április 20-án vasárnap 16.30-kor indul a Deák térről és kb. 18.30-kor lesz a hagyományos "bringaemelés" a Városligetben. A vonulást 350 szervező és rendőrök kísérik. A különböző kerületekből "csillagtúra" néven kisebb vonulások előzik meg a rendezvényt, ahol is együtt gyülekeznek az azonos helyről érkező biciklisek. A XVII. kerületi csillagtúra találkozóhelye Rákoskeresztúr városközpont ("Elág"), a BKV pénztár előtt, az indulás ideje 14.30, tehát eddig mindenképp érkezz oda, ha nem szeretnél egyedül betekerni a Deák térig. (Persze ezt is megteheted.)

Én eddig 5 felvonuláson vettem részt és kivétel nélkül nagyon élveztem mindet és az egészet. Jött a család apraja-nagyja, pedig ötven éves kor feletti szüleim a III. kerület külső széléről tekertek be, körbe a városon, majd haza! Tehát a kor nem lehet akadály - hívd el szüleidet, barátaidat is! Lehet, hogy nem vagy "zöld" és nem érdekel, hogy lehet a városban bringával közlekedni, de az érzés, hogy száguldozhatsz az autómentes belvárosi utakon - felülmúlhatatlan! Már csak a feeling-ért megéri! És mikor este a kivilágított utakon tekersz, valami különös boldogság lesz úrrá benned, ami nem csak az endorfinoknak köszönhető. Ha szeretsz bringázni (de jöhetsz bármilyen emberi erő által hajtott eszközzel: görkorival, rollerrel, vagy futhatsz is velünk) és ha szereted a jó társaságot, idén se hagyd ki a Critical Mass bringás felvonulását! Én ott leszek! ;)

By: Debby

Petőfi túra

2008-03-23T08:59:00.002+01:00

Petőfi túra – március 15.

Magyarország, Pécel, Piactér, 08:05. Kis csapatunk megérkezik a túra starthelyéhez. Néhány polgárőrtől eltekintve sehol senki.

08:11. A helyzet változatlan, leszámítva, hogy egyre több polgárőr gyűlik össze a téren.

08:15. Kezdünk elbizonytalanodni, jókor, jó helyen vagyunk-e egyáltalán. A sokasodó polgárőröket figyelve befészkelődik agyunkba a rémítő gondolat, hogy tán tüntetőknek néznek minket…

08:20. Megérkeznek a túra szervezői, végre-valahára fellélegezhetünk. Nem szokványos kezdés, már sejtjük, hogy maga a kirándulásunk se lesz szokványos - dehát mikor volt az? A derék Fortuna asszonyság szerencsére mindig gondoskodik számunkra néhány meglepetésről…

Tehát bejelentkeztünk, és immáron felvidulva elindultunk, hogy tizenegy órára Isaszegre érjünk, ahol a győztes csata emlékére felállított emlékművet készültünk megkoszorúzni. Utunk egy ideig Pécelen keresztül vezetett, majd a települést magunk mögött hagyva belevetettük magunkat egy közeli rengetegbe, ahol az egyre melegebb és fényesebb napsugarak a talpunk alatt és körben a földön mindenhol tekintélyes méretű avarréteget világítottak meg, s az embernek az az érzése támadt mintha nem március, hanem sokkal inkább október 15.-e volna. No, de mikor már éppen megfeledkeztünk volna róla, hogy nem messze tőlünk települések és emberek vannak, az erdő közepén szemünkbe ötlött egy házikó, amely mellett békésen kapirgált egy kiskakas gyémánt fél krajcárját keresgélve – a levelek helyett műanyag palackokkal borított udvarban...

A következő szakaszban az országúton mentünk. Itt megtudtuk, hogy mi egyedül indultunk ezen a túrán, a többi háromszáz ember mind Kőszegre ment, ugyanennek a szervezetnek egy másik Petőfi túrájára. Sebaj, legalább mi leszünk az elsők, gondoltuk, és bár később kiderült, hogy még két vagy három csapat eljött Isaszegre, azért – most elárulom előre a csattanót – mi győztünk. Az országútról letérve ismét erdőben haladtunk, közben igénybe vettük a mindig felkészült Laci bá’ GPS-ét, majd nemsokára kiértünk az emlékműhöz, ahol épp megérkezésünk előtt néhány perccel hagyták abba az ünnepi műsort.

Vigasztalásul szolgált azonban nekünk a dicsőséges első helyezés (most először nyertünk!), illetve az, hogy a közelben még volt egy kis „parádé”: lovasbemutató, különféle nyalánkságokat árusító bódék, és néptánc várták az arra tévelyedő szerencsés egyéneket. Nekünk a legutóbbi tetszett leginkább, mert bár eleinte félénken néztük a közönségből álló táncosokat, végül magunk is beálltunk közéjük és vígan lépkedtünk az élőzene ritmusára. A túrát egy hangulatos fagyizással zártuk, már itt, az Elágazáson, a lehető legkellemesebb tavaszi napsütésben. Nincs is jobb egy ilyen nyugalmas fagyizásnál a forradalom napján.

By: Jurecska Attila, 11. A

A Föld Órája - Csatlakozz Te is!

2008-03-21T17:50:00.008+01:00

2008. március 29-én helyi idő szerint 20 órakor egy órára minden elsötétül - mi is lekapcsoljuk az áramot!

Tavaly márciusban tartották az első "A Föld Órája" elnevezésű klímavédő akciót a Természetvédelmi Világalap (WWF) szervezésében. Ennek keretében az ausztráliai Sydney borult sötétbe, amikor a lakók, a helyi önkormányzat és az üzletek kikapcsolták egy órára a világítást és a televíziót a globális felmelegedés elleni harc jegyében. Az akció sikeresnek bizonyult, és a szervező WWF úgy döntött, hogy idén az egész világra kiterjeszti. A tervek szerint a részt vevő városokban egy órára kikapcsolják a világítást helyi idő szerint este nyolc órától.

Huszonnégy város csatlakozott eddig a március 29-i Föld Órája kezdeményezéshez: Atlanta, Bangkok, Dublin, Montreal, Ottawa, Phoenix, San Francisco és Vancouver, Chicago, négy dániai város, hat ausztráliai szövetségi állam és regionális főváros, Manila, a Fidzsi-szigeteki Suva, Tel-Aviv, Toronto és az új-zélandi Christchurch. Várhatóan 30 millióan vesznek részt idén világszerte az akcióban.

A tavalyi sydneyi akcióban az éttermekben és a lakásokban villany helyett gyertyát gyújtottak, s leállt a világítás a város jelképének számító Operaházban és a Kikötő-hídon is. Idén más híres építmények is sötétbe borulnak: közöttük lesz a San Franciscó-i Golden Gate-híd és Észak-Amerika legmagasabb felhőkarcolója, a chicagói Spears-torony is. A tavalyi sydneyi Föld Órája alatt a létfontosságú intézményekben biztonsági okokból nem állt le az áramszolgáltatás, de még így is 10,2 százalékkal csökkent a fogyasztás az Energy Australia áramszolgáltató adatai szerint.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség azt kéri mindenkitől, hogy lehetőségeihez mérten Magyarországon is csatlakozzon az akcióhoz. A szervezet külön kéri Budapest vezetését, hogy március 29-én este nyolc órakor egy órára kapcsolja ki a főváros díszkivilágítását, ezzel is jelezve a klímaváltozás elleni fellépés és az energiatakarékosság fontosságát. A városvezetés egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy eleget tesz-e a felkérésnek.

Ha csatlakozni szeretnél a látványos akcióhoz, nincs más dolgod, mint kikapcsolni a világítást és a TV-t 2008. március 29-én este 20 órától. Erre az órára a Csoma bloggerek is garantáltan lekapcsolják a biztosítékot! ;)

By: mti+greenfo.hu

Szóbeli Érettségi Nyílt Nap (2008. március 29.)

2008-03-21T13:44:00.002+01:00

A Felvételi Információs Szolgálat szervezésében kerül megrendezésre a fent említett esemény, az ELTE Állam- és Jogtudományi karán (1053, Egyetem tér 1-3.) minden érdeklődő számára.

A nyílt nap során egymás után több kb. másfél órás előadást tartanak vezető szaktanárok, hogy részletesen megismertessék a szóbeli érettségi követelményeket. A részvétel ajánlott minden érettségire készülő végzősnek és bármely előrehozott érettségit fontolgató tanulónak.

Részletek itt.