Gólyatábor
Elérkezett a nagy nap. Vasárnap reggel, igaz kissé fáradtan, de mindenki ott volt a Stadionoknál reggel fél 7 kor.
Mielőtt felszálltunk volna fekvőztünk és guggoltunk egy párat, hogy felébredjünk. A buszon már megvolt a hangulat, beosztották a csoportokat, énekeltünk is, hamar eltelt az a két óra. Megérkeztünk. A nasikat, tisztálkodó szereket, egyéb sminkcuccokat magától értetődően elvették tőlünk. Később persze visszakaptuk, mivel 31 gyerek fürdés nélkül elég elviselhetetlen…
Bemutatták a hívózenénket,nem sokkal később meg is hallottuk. Összegyűltünk, mint kiderült, a gólyatánc megtanulásának céljából, ami mindenkinek nagyon tetszett, ezért külön hálásak vagyunk. Nem sokkal később elkészítettük csapatkendőinket, kitaláltuk csapatneveinket. Mikor ezekkel elkészültünk, lementünk a Tiszta-tó partjára, ahol csapatonként 1-1 homokvárat kellett építenünk, utána mehettünk pancsolni egyet.
Miután félig-meddig megszáradtunk, mentünk játszani a gátra. Felmentünk, átöltöztünk és indult a kincskeresés, természetesen ez is csapatverseny volt. Logikai játékokkal folytattuk, amiken igencsak sokat nevettünk. Este Titanicoztunk egyet, bár voltak elég kínos dolgok a szoros kötél miatt, de túléltük.
10 órakor lefeküdtünk aludni, de nem maradt ez ennyiben… Hajnali 2kor sikításra és dörömbölésre ébredtünk. A feladatunk az ebédlő feltakarítása volt a pótfogkefével… mivel duplán láttunk, érdekes volt.
Reggel fél 8kor ébresztettek, reggeliztünk, utána a faluban kellett feladatokat megoldanunk, persze szakadó esőben. Délután már sütött a nap, ezért játszottunk. A Pali,Mari és Jani „nevű” játék fárasztott le minket a legjobban, de ezen is nevettük a legtöbbet. Ezután jött a tábor egyik csúcspontja, a buli. Felejthetetlen volt.
Másnap reggel felolvastuk dicsőítő ódáinkat, bemutattuk csapatköszöntéseinket, majd eljött az a bizonyos táborzáró. Megkaptuk az okleveleket (nem változtunk békává, meg ilyenek) és kaptunk Kőrösis egyenpólót. Feri bácsi csinált még egy-két képet, aztán indulnunk kellett a buszhoz. Elköszöntünk a vénektől, akiknek köszönjük, hogy mindig felvidítottak bennünket. Délután 3 körül beért a busz, elbúcsúztunk egymástól, és mindenki ment haza.
Köszönjük ezt a felejthetetlen 3 napot.
by: Urbán Alexandra 9.a
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése