Deszka
szél suhan mellettem
az irányítás a kezemben
forognak a kerekek
függők csak lengenek
deszkával gurulok meredeken
az eszem a földön felejtem
kövek felett repülök át
legyőzve a nap sugarát
fák szaladnak el az úton
közben bukkanókba botlom
balra és jobbra, éles kanyar
a levegő íze többé nem fanyar
rámpán át, csöveken végig
a deszka csikorgásáig
ott van az út vége, fékezek
de késő, és a földön vérzek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése